2023.12.17. 09:29
A csanyteleki Nepomuki Szent János katolikus templom históriája - Galéria
Templomokat bemutató, történetüket felidéző sorozatunkkal Csanytelekre érkeztünk. Mint már többször, Antal Imre plébános volt a kalauzunk, akihez a kisteleki járás hat településén kívül Tömörkény és Csanytelek tartozik. A község temploma tavaly ünnepelte 180 éves fennállását, vagyis nem az ifjabbak közé tartozik, védőszentje – már az 1804-es kis kápolnának is – Nepomuki Szent János.
Impozáns, szép részletekből áll össze egésszé a csanyteleki Nepomuki Szent János katolikus templom. Fotók: Imre Péter
Jól megy a sorod, a buszról leszállva rögtön autóba ülsz
– fogadott az üdvözlés után Antal Imre plébános.
Ráadásul, Isten szolgája fuvaroz!
– válaszoltam kézfogás közben, és már gurultunk is kocsijával a csanyteleki Nepomuki Szent János katolikus templomhoz.
Az itteni templomot és a híveket is nagyon szeretem, de legközelebb a csengelei áll a szívemhez, megtisztelő, hogy egyik védőszentem, Árpád-házi Szent Imre nevét viseli
– említette meg a rövid út alatt.
Csány, a népes puszta
Isten házának bemutatása előtt „gyorstalpalóval” ismerkedjünk meg a helyet adó község, Csanytelek történetével, amihez a netet hívtuk segítségül.
A Tisza mellett fekvő település már a korai Árpád-korból ismert halászfalu, és I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adta a folyó két partján levő földjeivel és halastavaival. Nevét írták Chonu, Chon, Chani alakban, a legkorábbi írásos emléke 1075-ből származik. A tatárjáráskor elpusztult, de pusztaként is az apátság birtoka maradt, egészen a 15. század közepéig. A török hódoltságban a kecskeméti nahijéhoz tartozott, 1559-ben 35 lakosa volt, ami 1590-re 25-re olvadt, az ott élők állat-, elsősorban juhtartással foglalkoztak, de jelentős volt a halászat is.
A 18. században a Károlyi család tulajdonába került, fejlődött, 1784-ben már 355 lelket számlált, és akkoriban a dohánytermesztés volt a fő csapásirány. Fényes Elek írta 1851-ben: „Csány népes puszta Csongrád vármegyében, 2210 magyar katolikus, 8 zsidó lakja. Katolikus parókiális templommal, fekete és sárga homokos határral, dohánytermesztéssel bír. Határa 3500 hold, és mind allodiuma (szolgáltatástól mentes szabad birtoka) gr. Károlyi Lajosnak és Györgynek.” A 20. század hajnaláig Csanynak vagy Csánynak nevezték, ma az előbbiként rövidíti a népnyelv.
Isten háza
Közben megérkeztünk a Kossuth utca déli oldalán álló, 1841–42-ben épített templomhoz, a bejárat előtt parkoltunk. A látvány már kívülről is megkapó: az épület robusztus, minden oldalról támpillérekkel megerősített, palahéjazatú nyeregtetővel rendelkezik. A mellé „helyezett” torony arányaiban kicsi, a templom előtt, az utca felől pedig a névadó Nepomuki Szent János szobra fogadja az érkezőt.
Már a korai Árpád-korban parókiális hely volt a terület, templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel
– kezdte a krónikát az egyik padban ülve idegenvezetőnk, Antal Imre. Jelentőset ugorva az időben azzal folytatta, hogy a török uralom után a feloszlatott domonkos rendtől, Vácról került Csanyra az első önálló lelkész, Bodroghy Dezső, aki az uradalmi tiszti lak egyik helyiségében misézett, prédikált.
1804-ben templom épült Nepomuki Szent János tiszteletére – a ma állót is neki szentelték –, és a hivatalos okirat, a Canonica Visitatio szerint a falu végén húzták fel, fazsindellyel fedték és a tetején fából ácsolt kis torony állt. Mellette épült a harangtorony, benne három haranggal.
Ezt a félig vályogból készült kápolnát 1837-ben rossz állapota miatt bezárták, és alig pár esztendőre rá, 1841–42-ben gróf Károlyi István építtette a mai templomot. 1842. szeptember 12-én áldotta és szentelte meg Tittler Ferenc főesperes
– közölte Imre atya.
Az idő vasfoga hamar megrágta az épületet, 1879-ben mennyezete megrepedezett, be kellett zárni. Az esetből tanulva a régi, nehéz téglaboltozat helyett könnyűszerkezetű mennyezetet készítettek. A templom mellé kerülő toronnyal együtt 1904-ben lett teljesen kész és Jung János váci segédpüspök áldotta meg. A munkák közben azonban a régi berendezés nagy része tönkrement, a Károlyiak nem fukarkodtak, 5 ezer koronát adtak a felújításra. Ekkor készült a főoltár, három mellékoltár, a Szent sír oltár, a szószék és az orgona – említette meg Antal Imre.
Templombelső
Az előző rész utolsó mondatával beléptünk a templomba, megérkeztünk a benti látnivalókhoz. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán egy-egy hozzáépített sekrestye.
A fából készült főoltáron öt szobor áll, balról jobbra a következők: Szent Margit, Jézus Szíve, Nepomuki Szent János, Szűz Mária és Szent József, melyek életnagyságúak
– mondta és mutatta Imre atya.
A csanyteleki Nepomuki Szent János katolikus templom históriája - Galéria: Imre Péter
A nyugati falon Szent Annát a kis Jézussal, a keletin a Szentháromságot ábrázoló olajfestményt láthatjuk. A szentélyt lezáró, úgynevezett szembe miséző oltárt a korábbi plébános, Volentér János kanonok fából faragott domborművei díszítik. A szentély bejárata felett a Jertek imádjuk a szentségház királyát felirat olvasható
– hívta fel rá a figyelmet, miközben méltatta a különböző, már említett műalkotások egyediségét, szépségét és értékét. Ezek közé sorol- ható az 1904-ben épített Angster-orgona a fából készült karzaton.
A Mária lányok
A templomhajó szentély felőli végében, a keleti oldalon a Rózsafüzér királynéja oltár, a nyugati oldalon a lourdes-i oltár áll, mindkettőt szobrok díszítik. Az előbbi mellett – mutatta a plébános – egy szép, körmenetkor használatos, hordozható Mária-szobor van, egykor ezt a körmeneteken az úgynevezett Mária lányok vitték. A lourdes-i oltár mellett a vörös márványból készített keresztelőkút található. A falon a Nagyboldogasszony szobra, a templomhajó nyugati oldalán pedig a Szent sír oltár van. Így, mindent aprólékosan végignézve veszem csak észre, milyen szép ez a templom
– mondta Imre atya, közben oda- lépve a citált keresztelőkúthoz.
A keleti oldal falára erősített míves koronás szószék a sekrestye felől közelíthető meg, és egy fotó miatt kérésemre oda is felment az egyébként tériszonnyal küzdő Antal Imre. Remélem, nem haragszik meg azért, hogy ezt kikotyogtam... A szószék oldalán a négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János, valamint Jézus szobra látható. A templomhajóban a félköríves ablakok között olajfestményeket fedezhetünk fel: Az angyali üdvözlet, Szent Katalin, Szent Ágnes és Nepomuki Szent János régi oltárképe. Ezzel a végére értünk, megnéztük a csanyteleki Isten háza minden műalkotását, látványosságát – zavartalanul a mindent betöltő és körülölelő csendben.
A csend
A csöndnek olykor nagyobb, több az üzenete, mint bármelyik szónak. Segítségével alaposan megfontolhatjuk, átgondolhatjuk, mit fogunk, mit akarunk mondani. Hogy az jó-e, vigaszt nyújt-e? Segítünk vagy ártunk vele? A csöndet csakis olyan szavakkal, mondatokkal szabad megtörni, ami igaz, jó és vigaszt jelent
– jegyezte meg Imre atya már az autóban, útban Kistelek felé. És pár pillanatra közénk telepedett a beszédes, templomi csend.
