A táncszínház felé is nyitott az Alföld Néptáncegyüttes

2023.12.22. 07:00

A város szívébe is eljuttatják a népzenét

A város széléről a város és az emberek szívébe viszi a népzenét az Alföld Néptáncegyüttes. A kiemelt nívódíjas, jövő évben 50 éves együttes művészeti vezetőjét, Forgó Editet mint egy „tyúkanyót”, 120 fős, nagy néptáncos család veszi körbe.

Darók József

Képünk illusztráció.

Forrás: DM

Nemrégiben a Kisújszálláson rendezett Néptáncosok Területi Bemutató Színpada elnevezésű minősítő fesztiválon Kiemelt nívódíjat kapott az Alföld Néptáncegyüttes, Forgó Edit vezetésével. December 22-én és 23-án a hagyományos karácsonyi gálaműsorukban bemutatják ezt a produkciót is.

Piciny csoport nagy sikere

A korábbi minősítő rendszert felváltva a Martin György Néptáncszövetség a Covid után az országos minősítő rendszerbe beépített egy területi rendszert is.

Az Alföld Néptáncegyüttes tizenkét évvel ezelőtt az országos szinten megszerezte a legmagasabb minősítést, viszont aztán a csapat felépítése nem tette lehetővé, hogy újra kipróbáljuk magunkat. A tavalyi esztendőben összeállt egy olyan vérmes társaság, akiknél láttam az esélyt, a potenciált arra, hogy ismét országos minősítő fesztiválra menjünk. Azonban két fiatalemberünk olyan komoly sérülést szenvedett, ami miatt meghiúsult ez az álmunk. Most ősszel a kisebb, a területi rendszerben vettünk részt, a Kisújszálláson megrendezett minősítő fesztiválon, amelyen a legmagasabb minősítést kaptuk, a kiemelt nívódíjat

 – mesélte Forgó Edit. 

A 120 fős, néptáncos „családot” Forgó Edit tartja egyben. Fotó: Darók József

Abból a szépen felépített várból, amiben eljut egy gyermek nálam a csúcsig, felnőttként sokan repülőrajtot vesznek. Azok, akik itthon maradnak, családanyává, családapává válnak, vagy a munka mellett már nem tudják bevállalni, hogy táncoljanak. Ezért nagy dolog az, hogy 12 év után minősítő fesztiválra ment az együttes, mert az ifjúsági és a felnőtt csoport együtt tette meg ezt az utat, 48-an szárnyaltuk hónapok alatt olyan magasságba, ami mindannyiunkat felemelt és a szürke hétköznapokból kiemelt. A nagy-nagy tapsokat persze megkapjuk a családtól, a várostól, de azért egy szakmai megmérettetés sokkal többet és mást nyújt. Nekem sem akármilyen érzés volt ezt belülről megélni, mert én is színpadon álltam, de együttesvezetőként is jó volt látni, hogy mire képes ennek a piciny városkának a piciny csoportja

 – élte át újra az élményt Edit.

Újabb kérdés csal mosolyt az arcára. 

Soha nem látott létszámban dolgozunk. Nagyon sok együttesvezető panaszkodott arra, hogy a Covid után a gyerekek nem találtak vissza, itt pedig valahogyan szárnyra kaptunk, úgyhogy összesen öt csoport, apró, cseperedő, gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztály táncol, és mutatkozik be a karácsonyi gálán is

 – mondta.

Jövőre ünnepli 50 éves fennállását az Alföld Néptáncegyüttes. 

Azért mosolygom, mert előttem Góg János vezette az együttest, aki egy karakán férfiember, nagyon jól összetartotta a csapatot, az ő munkássága alatt rendszeresen arany minősítése volt az együttesnek. Amikor megkaptam a vezetést Kovács Lászlónétól, a Művelődési Központ akkori igazgatónőjétől, akkor én semmi mást nem szerettem volna, csak azt, hogy ez az együttes tovább tudjon dolgozni. Lassan harminc éve, hogy itt ragadtam. Ez nem kimondottan női szakma, de valahogy a tyúkanyóságommal, és néha-néha jól eltalált ötleteimmel életben sikerült tartani az együttest, talán ennek köszönhető, hogy százhúszan vagyunk

 – nyugtázta. 

Jövőre ünnepli ötven éves fennállását az Alföld Néptáncegyüttes. Fotók: Alföld Néptáncegyüttes

Népzene a város szélén

Ma nagy nehézséget jelent motiválni a gyerkőcöket, de ezek a falak, ahol ülünk, különleges kisugárzással bírnak. Szeretnek ide járni, megtaláljuk a közös hangot. Nagyon ritka az, aki nem tudatosan jön. Megvan a miértje, mert mi nem a város szívében vagyunk, így, aki mondjuk a Fő utcán elsétál, nem hall népzenét. Általánosságban elmondhatom, ha valaki ide kijön, itt is marad. Nagy szerencsém van, mert ez a ház a miénk, és csak hálával tudok beszélni az önkormányzatról, a városvezetésről, mert nagyon kevés együttesnek adatik meg ilyen székház. És a székház vezetése, valljuk be, egy nőtől sokkal tyúkanyósabb, barátságosabb. Egyébként is a szívem csücske, mert pont, ahol ülünk, itt tanultam meg írni, nem tanteremben, két ajtóval arrébb a gyerekem ide járt óvodába, a gesztenyefák már akkor is itt voltak, amikor játszottam az iskolai szünetben. Úgyhogy ennek a háznak van egy varázsa

 –gondolkodott el Edit, és tanúsíthatjuk, mintha egy nagy, zajos családba csöppentünk volna.

Azt gondolom, egy jó együttesvezető, pláne, ha nő, pontosan tudja a korlátait, de a Csoóri Sándor Alap egy olyan segítsége évek óta a néptánc mozgalomnak, ami mellett nem lehet elmenni, és mint nő, ekkorra segítséggel megtehetem, hogy keresgélem azokat az embereket, akikkel együtt tudok dolgozni. Kapott az együttes egy olyan ajándékcsomagot, akiket úgy hívnak, hogy Kovács Gábor és Kovács-Gál Nóra, egy fiatal koreográfus házaspár, és a mi közegünkbe abszolút beleillenek, tiszta lelkületükkel, a minősítőn elért sikert nekik köszönhetjük

 –hangsúlyozta.

25 perces műsort kellett szerkeszteni. Borzasztó nehéz egy együttes életében, hogy nem csak a koreográfiákat mutatja be egymás után, hanem egy történetet. A szegedi Hell Nikolett és édesapja, István is a segítségükre sietett, valamint Gazsi László és Bálint Alíz a vásárhelyi Árendás Néptáncegyüttesből, ráadásul dupla vármegyei siker született, ők is kiemelt nívódíjban részesültek. Kocsán László a Jászság Népi Együttes egyik oktatója, az övével együtt három koreográfiából szőttek össze egy történetet. 

Nem könnyű a néptánc nyelvén megtalálni azt a mondandót, ami eljut a közönséghez és a zsűrihez, de talán a legkiemelkedőbb műsor a kisújszállási fesztiválon dramaturgiai szempontból a miénk volt

 – véli Edit.

Lubickolnak a táncszínházban

A december 22-i és 23-i, Hagyd örökül című karácsonyi gálaműsorukat idén rendhagyó módon három felvonásra építik, hogy be tudjon mutatkozni mind az öt együttes, az elsőben a 4 évestől 53 évesig mindenki táncol, a második részben látható a minősítő blokk, mindkettőt a Suttyomba Zenekar kíséri, a harmadik rész pedig egy táncszínházi produkció. Amint beszélgettünk, a népi muzsikát egy idő után felváltották a jazz dallamok a szomszédos próbateremből. 

Biztos nem véletlen, hogy mióta táncszínházzal is foglalkozunk, a karácsonyi gála 300 fős közönsége 1200 főre duzzadt, és úgy tűnik, mindkét előadásunk telt házas lesz most is a Sághy Mihály technikum tornacsarnokában. Úgy gondolom, részben ezért, hogy nyitottunk, és az autentikus koreográfiák mellett a show világába is elmentünk. Ezt pedig Ujszászi Andrásnak köszönhetjük, egy csongrádi születésű fiatalembernek, aki annak idején nagyot álmodott, majd az Experidance társulat szólistája lett, és ma Csongrádon él

 – mondta Edit.

Nagyon jó benne lubickolni, kitalálni, hogyan lehet a néptánc elemeiből egy-egy karmozdulattal, mimikával másfelé elindítani a közönség gondolkodását, vagy a nézők között a szülők mosolyát kivívni.

Színészkedni, egy picit mást csinálni annyira jó, de a gyökereinket mégsem feledve. 2023-ban talán ez már nem bűn. Soha nem felejtjük el, mi az alap, ez minden műsorunkban jól látszik, azt hiszem, a minősítésünkkel is bizonyítottuk. De kell a só és a bors mellé egy kis ételízesítő, amit még rá tudunk szórni, ettől működik és olyan jó íze van! A gyerekeket is könnyebb becsalogatni egy-egy ilyen jó zenével

 – mondta lelkesen Edit.

A művészeti vezető a jövő évi, kerek évfordulós terveikről is beszélt. 

Keresgéljük a kincseket az 50 éves jubileumi műsorra, a só és a bors mellé kell oda is valami, ami nem elcsépelt. Az országos minősítő versenyt tavasszal írják ki, és azon gondolkozunk, hogy kiegészítve ezt a versenyblokkot, megpróbálkoznánk a magasabb minősítés megszerzésével 

– vázolta terveiket. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában