2024.04.11. 17:29
A vers vagy a kép volt előbb?
Képes versek vagy verses képek? A nézők találtak kedvenceket. Fotó Darók József
A címben feltett kérdésre egyrészt a történelem megadja a választ, hiszen a fotográfia nagyjából 175 évre tud visszatekinteni, míg szövegeket ennél jóval régebben ír az emberiség. A szentesi könyvtárban a magyar költészet napjára nyílt Verses képek – Képes versek című időszaki tárlat azonban árnyalja ezt a képet.
Képverseket olyan nagy formátumú költők is alkottak, mint Radnóti Miklós, aki az Erőltetett menet című költeményét úgy szerkesztette meg, hogy minden sor közepe megtörik, a sormetszet kacskaringós vonala ritmikailag és képileg is felidézi a halál felé menetelő, kimerült emberek útját, de Nagy László is több képverset alkotott. Írt olyan verset, ami saját arcképét jeleníti meg
– említette Ráfi Dénes gimnáziumi tanár a megnyitón. A versek és képek összefonódása, egymás kiegészítése jelenik meg esztétikus formában két szentesi fotós képein. Nem egyszerű feladatra vállalkozott Gálfalvay Hilda és Lantos Imre. Bár mindketten a Szentesi Fotókör tagjai, és számos fotópályázat díjazottjai, ez a költészet napjára összeállított anyag számukra is szép kihívásnak bizonyult.
A képek egyike-másika már megvolt a repertoárjukban, de volt, hogy egy vers ihletett új fotót. A kiállítás egyik legjellemzőbb képe a könyvtár melletti Olvasó nő szobrát ábrázolja, a képet Lantos Imre úgy komponálta meg, hogy a szentesi költő, Paulovics Tamás verse illeszkedjen az üres térbe. Hilda pedig talán a kiállítás legnagyobb hatású képét jegyzi, párjának három hete elhunyt édesanyja kezét fotózta le, hozzá kereste a megfelelő verset, Füleki Bíró Mária Lenyugvó Nap című költeményét.
