Nobel-díjas kutatóvá válhattak a látogatók - GALÉRIA

Szabó Gábor, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont ügyvezetője elmondta, a közmegegyezés szerint a lézerek felfedezése 1960. május 16-án történt. Akkor datálódik ugyanis egy laborjegyzőkönyv-bejegyzés Theodore Maiman amerikai fizikus és mérnöktől, amiről utólag azt állapították meg, hogy akkor figyelt meg először lézerműködést. 

– Nem tudok olyan más, lényeges fizikai felfedezést, amely körül ekkora verseny lett volna. Abban az évben tőle függetlenül még négy másik helyen megcsinálták a lézert. Tehát heteken múlt, hogy ki lett az első – mondta el lapunknak. 

A jeles dátumot a fény nemzetközi napjaként ünneplik világszerte, ennek apropóján a szegedi kutatóintézet ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A fizikusok ez alkalommal is kitettek magukért, több tucatnyi állomásból álló játékra hívták a kicsiket és nagyokat. Tiszteletet ébresztő szaktudásukat közvetlen stílussal, lehengerlő kreativitással, közérthető magyarázatokkal és jó adag humorral spékelték valamennyi standnál. A résztvevők kipróbálhatták a lézersakkot, beöltözhettek tisztatéri ruhába, sugárvédelmi műszereket tesztelhettek, alkatrészeket simogathattak, egyszerű optikai rendszereket állíthattak be, VR-szemüvegben még virtuális laborban is dolgozhattak. 

A Fókusz interaktív látogatói térben igazi csodák palotájával várták a családokat. Az egyik legújabb attrakció a deformálható tükör volt, amely gombnyomásra változtatgatta alakját.  

– Ez egy olyan tükör modellje, amivel ténylegesen dolgozunk. Mire a lézerfény a keletkezési helyétől eljut oda, ahol a tényleges kísérletet hajtjuk vele végre, gyakran száz méteres nagyságrendű utat tesz meg. Azalatt, ha nem kompenzáljuk, akkor egészen furcsa dolgok történhetnének a lézernyalábbal, és mire odaér, ahol kísérletet kell vele csinálni, már az anyja sem ismerne rá. Ahhoz, hogy a lézersugár párhuzamos sugár maradjon, trükkös optikai eszközökre van szükség. Az egyik ilyen fontos eszköz a deformálható tükör. Úgynevezett aktuátorokkal lehet változtatni a felületét – magyarázta Szabó Gábor. 

Az est során a fizikusok azt is bebizonyították, hogy a fény zenélni is tud: a látogatók ugyanis lézerhárfán is pengethettek. Sőt, még polárfagyi is várt rájuk, azaz egy színtelen tölcséres fagylaltkontúrt mindössze egy polárszűrőn átható tekintettel voltak képesek beszínezni. 

A csodák palotája mellett a legnépszerűbb állomások a kísérletes standok voltak. Ábrók Levente fizikus például mínusz kétszáz Celsius-fokos folyékony nitrogénnel végzett bemutatókat, amely során léggömböt zsugorított, salátalevelet tört darabokra, mágnest lebegtetett és világító ledek színét is megváltoztatta. 

A fény napi játék állomásait végigjárva egy estére Nobel-díjas kutatókká is válhattak a látogatók. Ajándékuk a tudósok egyik legnagyobb kincsének, egy saját publikációnak a megalkotása volt, amelyért természetesen „Nobel-díjukat” is átvehették.