Bálint Sándor, a Dóm és szegedi képeslapok kerültek az első albumokba

2021.09.20. 19:15

A Dél-Alföld szellemi örökségéről indult könyvsorozat

Hármas kötetbemutatónak adott otthont a Dóm Látogatóközpont hétfőn. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány tavaly egy könyvsorozat megjelentetését tűzte célul A Dél-Alföld szellemi öröksége címmel, melynek első három gazdagon illusztrált albumát ismerhette meg a nagyközönség.

K. K.

A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megvalósuló albumsorozat első három kötetének szerzői Bálint Sándor képzőművészeti értékmentő tevékenységét, a szegedi Székesegyház és a Dóm tér üzenetét, továbbá letűnt korok szegedi képeslapjait vették górcső alá.

Csapody Miklós irodalomtörténész kötetében Bálint Sándor képzőművészeti gyűjtői tevékenységét vizsgálta. Munkájának A népi, a szent és a művészi címet adta.

– Bálint Sándor számára a népi volt a tudományosság, a szent volt a kereszténység, a művészi pedig a szépség. Úgy volt műgyűjtő, hogy nem volt az a szó szoros értelmében. Nem azért szedte ugyanis össze a tárgyakat, hogy értéket halmozzon fel, hanem hogy megmentse azt a jövőnek. Már a harmincas években olyan gyűjteménye volt, hogy szerette volna felajánlani az egyetemnek, hogy ott egy önálló szakrális néprajzi kutatóintézet jöhessen létre – mondta el.

Horváth Gábor történész A magyar katolicizmus reménységei című kötetét tíz évnyi kutatómunka előzte meg. A Fogadalmi templom és a Dóm tér szimbólumrendszerének egészen új megközelítését tárja az olvasók elé.

A kötet szerzőivel, Csapody Miklóssal, Horváth Gáborral és Pusztai Virággal Miklós Péter történész, a sorozat szerkesztője beszélgetett. Fotó: Frank Yvette.

– Ha megnézzük az 1913-ban Foerk Ernő által készített terveket és az 1923-as folytatásos építkezés eredményét, a kettő szinte nincs fedésben. Mégis úgy beszélünk a Dómról, mintha az árvíz Fogadalmi temploma volna – fogalmazott, majd hozzátette, a trianoni békediktátum következménye, egy ezeréves állam pusztulása egészen új jelentéstartalommal töltötte meg az építkezést. Glattfelder Gyula püspök hitt a történelmi Magyarország egységének helyreállásában, és mint megrendelő, utasításai nyomán e fájdalommal elegyített reménység hatja át az épületegyüttes allegóriáját.

A Kép, közösség, örökség című, harmadik kötetben Pusztai Virág médiakutató a képeslapokhoz mint médiumokhoz, esztétikai kategóriákhoz, kordokumentumokhoz közelített.

– Az ikonológiai megközelítés egészen komplex, amelybe beletartozik többek között, hogy a képek keletkezése idején milyen erők, világnézetek, értékrendek hatottak a kiadóra vagy a fotósra, vagy hogy milyen utóélete volt e képeslapoknak – részletezte.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában