A létezés csodáját fogalmazta meg Szenti Ferenc

– Meglátásom szerint Szenti Ferenc a léthimnusz költője – mondta Simon Ferenc magyartanár a Csöndkiáltó című kötet bemutatóján szeptember 3-án a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. Majd rögtön meg is magyarázta, mit takar ez a kijelentése.

– A léthimnusz létünk dicsérete, az pedig, hogy létezünk, Isten dicsérete. Öröm, hogy vagyunk. Szenti Ferenc munkássága és a Csöndkiáltó verseskötete ennek megfogalmazása. Minden Szenti Ferenc-vers a létezés csodáját fogalmazza meg – hangsúlyozta a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium pedagógusa. A költő saját szándékáról úgy fogalmazott: „Törekvésem volt és van, hogy a költészet mezébe öltöztessem a ma életét. Tudom, az ólálkodó démon üstökét megragadni meddő kísérlet. – És mégis!”

A kötet lektora és szerkesztője, Béres Dezső lapunknak elmondta, hogy a költővel végig egyetértésben dolgoztak december óta a most bemutatott könyvön. Lényegében arra tett csupán javaslatot, hogy a költemények keletkezési évszámát hagyják el a szerzemények végéről, mert véleménye szerint ez megzavarhatja az olvasót, megbontja a versciklusokat, azok dinamikáját.

Béres Dezső ezt a kötet üdvözlő szövegében úgy fogalmazza meg: kortalanságot sugall, ha datálatlan a vers. Annak megléte korlátoz, szakaszol, irányít, tehát meghatároz. A most közreadott Szenti-versek nem időrendben, hanem költői szándékból ciklusokba szedve követik egymást. Megjegyezte, versétől költő a költő, minőség kérdésében tényező nem lehet, hogy mikor, mennyi ideig, hol írta.

A Csöndkiáltó Szenti Ferenc harmadik verseskötete, a borítón Varga András fotográfiája, a hátoldalon pedig a szerző egyik korábbi kézirata látható.