Nagy Gyöngyi írt előszót hozzá

2022.01.08. 20:15

84 év elteltével jelent meg újra

Vásárhelyi történész írt előszót az antiszemita nézetei miatt megosztó, Nobel-díjra is jelölt írónő, Tormay Cécile nemrégiben újra megjelent Küzdelmek, emlékezések című kötetéhez.

Nagy Gyöngyi írt előszót Tormay Cécile Küzdelmek, emlékezések című kötetéhez. Fotó: Kovács Erika

– Tormay Cécile Küzdelmek, emlékezések című kötete először 1937-ben látott napvilágot. Ebből a szempontból ez óriási kuriózum, hiszen 84 év után most adták ki először. Az a megtiszteltetés ért, hogy én írhattam hozzá az előszót. Ennek az az oka, hogy Tormay Cécile életét és az általa létrehozott konzervatív-keresztény Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSZ történetét évek óta kutatom, melyről többször tartottam előadást és több publikációm is megjelent a témában – mondta Nagy Gyöngyi, Hódmezővásárhelyen élő történész. 

A könyvet Trianon 100. évfordulójára adták volna ki, de a járvány és következményei miatt ez 2021 őszére csúszott. 

A MANSZ vezetője volt

– Tormay Cécile elsősorban író volt, de rendkívül jelentős közéleti tevékenységet is kifejtett. A Horthy-korszakban a polgári kormányok egyik legnagyobb támogatója volt az a nőegylet, amit 1918-tól haláláig vezetett. Kiemelkedő volt a szónoki tevékenysége is. Olyan beszédeket mondott, amelyek hatással voltak az emberekre. A MANSZ-közgyűléseken elhangzott beszédek, amelyek ebben a kötetben is olvashatók, mindig visszakanyarodtak az I. világháborús veszteségekhez és a trianoni tragédiához, illetve a kommunista, szociáldemokrata és liberális eszmék ellen szóltak. Tormay 1918-ban az elsők között ismerte fel, hogy mit jelent az országnak Károlyi Mihályék tevékenysége, amit ki is mondott. Ez nagy bátorságra vallott azokban az időkben. Nem ő volt azonban az egyetlen, aki ezt vállalta. Véleményét Révay Mór Jánosné is rögzítette, naplóját 1936-ban adták ki, amelynek újbóli kiadásához 2020-ban szintén én írtam előszót – tudtuk meg Nagy Gyöngyitől. 

Európa-szerte ismerték 

Tormay Cécile írói munkásságát 1918-ban már Európa-szerte ismerték. Az Emberek a kövek között és A régi ház című regényeit több nyelvre is lefordították. 1920-ban jelent meg a Bujdosó könyv című naplóregénye, amely saját korában is megosztó volt, és ma is az, úgy a szakma, mint a laikus közönség körében. Ennek az az oka, hogy a könyv több antiszemita kijelentést is tartalmaz. Minden kornak megvannak a maga tévedései – fogalmazott a történész, aki szerint Tormay könyvét mindezek ellenére is érdemes elolvasni, hiszen ebben örökítette meg a mintegy egymillió asszonyt tömörítő MANSZ történetét is. Asszonyok, lányok sorakoztak fel Tormay Cécile mögött, mert ő ki merte mondani, hogy 1918–19-ben országvesztés történt. A MANSZ hármas jelszava: Isten, Haza, Család – ebben a szellemben igyekeztek útravalót adni a fiatalabb nemzedékeknek. Legfőbb céljuk a tria­noni békeszerződés revíziója volt, minden tevékenységüket ennek szolgálatába állították. 

Polgári kör alakult 

Tormay Cécile-t Magyarországon 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Az ENSZ elődjének számító Népszövetség Tanácsa 1935-ben, irodalmi munkássága elismeréséül, Marie Curie fizikus–kémikus helyére a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottságába választotta. 1937-ben, halálának évében pedig irodalmi Nobel-díjra is jelölték. Életében nemcsak antiszemita kijelentései, hanem állítólagos leszbikus irányultsága miatt is kereszttűzbe került. 

Hódmezővásárhelyen, Nagy Gyöngyi kezdeményezésére, 2019-ben alakult meg a Tormay Cécile Polgári Kör, amely a vírushelyzet előtt több közéleti programot is szervezett. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában