Szegeden játszódó krimi jósolja meg a jövőt

A Tisza kiszáradt medrében a szolnoki rendőrök egy szegedi professzor és egy nyíllal átlőtt betyár holttestére bukkantak egy kifosztott, ősrégi sír mellett. A hír 2052-ből származik, legalábbis Lőrinczy Judit új regényében. Az írónő tegnap mutatta be Szegeden művét a Somogyi-könyvtárban, ott mesélt arról, miért az Alföldi tájat választotta Az utolsó tanú helyszínéül, illetve mi ihlette a súlyos szárazság témáját akkor, amikor ez még nem volt a mindennapjaink valósága.

A főállásban ügyészként dolgozó Lőrinczy Judit szolnoki születésű, az egyetemet azonban Szegeden végezte. Sok szállal kötődik tehát ehhez a környékhez, és ahogy fogalmazott, alföldiségét szőtte bele a különös történetbe.

– Azt gondolom, aki itt él, annak nem az idei nyár volt az első alkalom, hogy szembesült az elsivatagosodás jeleivel. A felrepedezett föld és a forróság az itteniek számára nem ismeretlen jelenség, a globális felmelegedést mi sokkal jobban érzékeljük, mint mondjuk a hegyekben élők. Ez a regény nyár elején jelent meg, vagyis amikor írtam, még nem volt téma a szárazság, ami aztán soha nem látott mértékben jelent meg az országban. De örülök, hogy ez a téma most már a közbeszédben is jelen van, mert sok múlik azon, mennyire vesszük komolyan ezt a helyzetet – fogalmazott.

A regény olyan időszakban játszódik, amikor már nem az a kérdés, lesz-e klímaválság, hanem az, miként alkalmazkodnak ehhez a mindennapokban az emberek.

– Amit mi most még be tudunk szerezni a boltban, az a könyv szereplői számára vagy nem elérhető, vagy megfizethetetlen luxuscikk. Ennek ellenére nem egy klímaválságon kesergő sztorit kell elképzelni, hiszen szórakoztató regénynek szántam. Azt viszont fontosnak éreztem, hogy mindeközben figyelmeztessen erre a problémára és tanítson – mondta.

A könyv, bár a jövőben játszódik, nem nevezhető klasszikus sci-fi-nek, Lőrinczy Judit például saját bevallása szerint meg is lepődik, amikor ezt is megemlítik a benne keveredő műfajok között.

– Elsősorban krimi, némi western és fantasy szállal – mondta. Miközben ugyanis a jövő rendőrei és ügyészei a hullák kapcsán nyomoznak, megismerjük a jövő Alföldjét is, ahol a pusztában betyárok garázdálkodnak, a konfliktusrendezés bevett módja a pisztolypárbaj és a legbiztonságosabb település a fallal körülvett Szeged. De felbukkan benne Attila sírja is – szó szerint, hiszen a kiszáradt Tiszából előkerülő temetkezési helyről a legendák alapján nehéz nem feltételezni, hogy az évszázadok óta keresett rejtekhelyről van szó.

A kalandos jövőbeli krimiben tehát az írónő tulajdonképpen megjósolta azt, amiről a könyv megjelenése után kezdett mindenki beszélni, vagyis hogy akár az is előfordulhat, hogy az aszálynak leginkább kitett Alföld folyója, a Tisza kiszárad. Érdekesség, hogy egy korábbi novellájában a növekedő migrációs nyomásról írt, amely miatt a déli határon falat emeltek. Mikor megjelent, azt követően kezdték el építeni hazánkban a határkerítést. Jogosan kérdeztük tehát tőle, miről ír majd legközelebb. Az írónő azonban mosolyogva csak annyit mondott: ötletei már vannak, de konkrét regényterve még nincs.