A tojásdíszítés hagyományát éltették - Galéria

A biztos kéz és a türelem volt a szépség záloga a Tóthné Szutor Gabriella népi iparművész által vezetett tojásfestő műhelymunka során, amelynek a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont hétfőn. A kézműves remek díjas népi iparművész csaknem negyven éve mintáz már hímes tojásokat. Lapunknak elmondta, kezdetben a fantáziájára hagyatkozott, és modern díszítési módokkal foglalkozott. Később megismerkedett a magyar régiók hagyományos technikáival és motívumkincsével, azóta tradicionális mintákkal díszíti a húsvéti tojásokat.

Munkáit a Képző- és Iparművészeti lektorátus dicsérettel zsűrizte. Nyolc országban több mint száz alkalommal szerepelt tojásaival szakkiállításokon, vásárokon és önálló tárlatokon. Számos díjjal méltatták már munkáit. Háromszor nyerte el a Compiègne-i Tojásszalon első díját, 2006-ban a Tours-i Tojásszalon Lions Club díját vette át, 2020-ban Magyar Kézműves Remek Díjas alkotó lett. 2021-ben a XIII. Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázatán a sárközi tojás átirataival elnyerte a Tojásdíszítők Országos Egyesületének különdíját.

– A tojásírás élő hagyománya 2019-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékébe. A Tojásdíszítők Egyesületével ezt a hagyományt kívánjuk népszerűsíteni és továbbadni. Pályáztunk az NKA Csoóri Sándor Alapoz, amelynek „Utazó tojáskosár” pályázati támogatásával ingyenes műhelyprogramokat tudunk megvalósítani – mondta el Tóthné Szutor Gabriella. Hozzátette, jóval többen foglalkoznak hazánkban tojásdíszítéssel, mint azt a legtöbb laikus gondolná. 

– Amikor elkezdtem, szinte nem volt kihez fordulni, nagyon nehezen találtam segítséget abban, hogyan kell csinálni. De az évtizedek során egyre több cikk és könyv jelent meg a témában, egyre többen kezdtek tojásdíszítéssel foglalkozni – közölte. 

A hétfői műhelyprogram résztvevői írókával vitték fel a méhviaszt a tojáshéjra, ezt követően festékbe mártották, majd a viaszréteget gyertyalángnál óvatosan leégetve hívták elő a rajzolt szebbnél szebb motívumokat.