Csongrádon ápolják a Kossuth-hagyományt

Kossuth Lajos nagy hatású toborzóbeszédekben szólította fel az Alföld népét, hogy csatlakozzanak a szabadságharchoz. Akkor is egy szombati nap volt, és Csongrád népe izgatottan várta, hogy Kossuth Lajos és kísérete megérkezzen – idézte fel a 175 esztendővel ezelőtti jeles eseményt szeptember 30-án Losoncziné Szentandrási Erzsébet nyugalmazott gimnáziumi tanárnő, aki Kossuth emlékének lelkiismeretes ápolója a városban. Köszöntötte a megemlékezésre a hajdani toborzókörút városaiból, valamint határon túlról érkezett vendégeiket. A rendszerváltás évében hozták létre Kossuth Lajos szülőhelyén, Monokon a róla elnevezett alapítványt, melynek hívó szavát Csongrádon a Batsányi-gimnáziumban hallották meg, az 1993-ban zászlót bontó Kossuth Szövetség dél-alföldi régiójának központja Csongrád lett, mondta Losoncziné Szentandrási Erzsébet. Büszke arra, hogy a város vezetése mindig a Kossuth-hagyományok ápolása mellett állt. Megemlékezéseiket mindig szentmisével kezdik, így volt ez az első napon, szeptember 29-én, amikor a Csongrádi Zenebarátok kórusművekkel lépett fel, másnap pedig a művelődési központ Magyar Király termében történészek előadásaival folytatták a megemlékezést. Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum igazgatója az államférfi ceglédi beszéde után kialakult Kossuth-kultuszt mutatta be. Amerikában létezik egy Kossuth nevét viselő metálzenekar is. Tánczos Roland, a szentesi levéltár igazgatója a korabeli forradalmi és szabadságharcos események helyi vonatkozásait idézte fel. A Csongrádi Színtársulat ünnepi műsorát követően a Kossuth téren az Alföld Néptáncegyüttes toborzótánca után megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.