Könyvajánló - Dani Atkins: Szeret, nem szeret

Gemma élete legboldogabb napjára készül: férjhez megy ahhoz a férfihoz, akiben megtalálta lelki társát. Már ott áll a templomban, a vendégsereg csak azt várja, hogy bevonuljanak, majd kimondják a boldogító igent, csakhogy a vőlegény, Finn nem érkezik meg. Minden lány rémálma következik be: Gemmát az oltár előtt elhagyták. Legalábbis nagyon így fest és mikorra kiderül, hogy itt valóban nem lesz esküvő, a menyasszony csak a szánakozó pillantásokat és a sajnálkozó simogatásokat kapja.

Talán ő az egyetlen, aki nem hiszi el, hogy ilyen csúnyán felültették. Hogy valami baj történt. De ez kevés ahhoz, hogy a rendőrség nyomozni kezdjen, hiszen az, hogy egy felnőtt ember nem jelenik meg az esküvőjén, nem jelenti azt, hogy eltűnt. Ráadásul sok jel utal arra, hogy a csalódott menyasszony csupán nem akarja látni a nyilvánvalót. Éppen ezért Gemma saját maga kezd nyomozásba, és akkor sem adja fel, amikor már sokadjára pattan le a rendőrnyomozóról.

A regény cselekménye két szálon fut. Az egyik a jelené, ahol Gemma próbálja felgöngyölíteni, mi történhetett szerelmével, aki úgy tűnt el, hogy közös lakásukból minden holmiját kipakolta és közös megtakarítási számlájukról is kivette azt az összeget, amit ő tett rá. A másik szál pedig a múlt, ahol megismerhetjük szerelmük történetét és Finnt, aki nem először válik köddé egyik pillanatról a másikra. Minden logikus érv azt mondja tehát, hogy kár keresni a férfit, van azonban az a szerelem, ami kitartóvá tesz egy nőt.

A regény egyszerre szól a mérhetetlen bizalomról és arról, hogy ha valamiben hiszünk, azt érdemes tűzön-vízen keresztülvinni. Valószínűleg egy átlagember hasonló szituációban gyűlölné párját, és miután telesírta a párnát, elégetne minden közös emléket és elhatározná, hogy soha többé nem bízik meg senkiben. Főhősünk azonban nem így tesz. Gemma hat napon keresztül hajszolja az igazságot, mire az kegyetlenül az arcába vágódik. Az olvasó pedig eldöntheti: megéri-e ennyire vakon bízni abban, akiről azt gondoljuk, hogy ismerjük.