2023.10.06. 19:15
Apró Ferenc írásai Alsóvárosról – Galéria
Apró Ferenc Írások Alsóvárosról című kötetének bemutatóját a Somogyi-könyvtárban tartották pénteken. Az ismert és népszerű várostörténeti író legújabb könyvére ezúttal is sokan voltak kíváncsiak, sokan eljöttek és foglalták a helyet az ismerősöknek.
Újabb sikeres könyvbemutatót tartott Apró Ferenc, akivel Csizmadia Edit beszélgetett. Fotó: Gémes Sándor
Fotó: Gemes Sandor [email protected]
Az Alsóvároson született, ma is ott élő Apró Ferenc Írások Alsóvárosról szóló, sorozatban kilencedik könyvéről Csizmadia Edit helyismereti könyvtáros beszélgetett a szerzővel a Somogyi-könyvtárban. A kötet három egységében a Havi Boldogasszony templomhoz fűződő érdekességekről, Bálint Sándorról és kirakat pöréről, a Kopp szanatóriumról, a Cira-kocsmáról, a Bakterről és a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérekről is mesél hűséges olvasóinak.
Traccsoljunk!
– indította a beszélgetést a 82. évében járó Apró Ferenc.
Egyetlen kép van a könyvben, pontosabban a címoldalán az alsóvárosi templom
– vetette fel Csizmadia Edit.
A borítóképnek jelképezni kell a könyv minden történetét, mondandóját, és a több mint 500 éves templomnál erre nincs alkalmasabb, de általában nem könnyű a borítót kitalálni, megtervezni
– érkezett a válasz. Elárulta, azért nincs több fotó a könyvben, mert jelentősen növelte volna a költségeket.
Alsóváros nekem mindent jelent. A gyerekkor szüli a legkedvesebb, legmaradandóbb történeteket, ezekre mindig szeretek visszaemlékezni. Például utcagyereknek tartottak minket, de minden akkori utcagyerek diplomát szerzett
– idézte fel, hozzátéve: a javallott fél kiló port minden gyereknek meg kell ennie.
Apró Ferenc írásai Alsóvárosról – Galéria: Gémes Sándor
Ezeken kívül például arról is olvashatunk, hogy a híres csellóvirtuóz és karmester, Pablo Casals amikor Szegeden járt, a vonatra várva étteremben ebédelt és közben Dankó-nótákat hallgatott.
Már nem is tudom, mi volt a kérdés, csak traccsolok, traccsolok
– szúrta közbe élvezetes mesélésekor nevetve. A moderátor úgy reagált: én meg csak hallgatom és hallgatom. Ezzel a közönség minden tagja így volt.
Arról is beszélt, mennyire szereti a régi, esetleg mára már kihalt, eltűnt magyar szavakat, kifejezéseket, utcaneveket, utóbbiak között többszáz éves is található Szegeden. A Fekete Mária oltár jelentősége is szóba került, megemlítve, ezt Juhász Gyula sem ismerte fel először, de miután megtudta, milyen népi áhítat vette körül a képet, gyönyörű, maradandó verseket írt róla – úgy is fogalmazhatunk – hozzá.
A több híres alsóvárosi szülött mellett nem feledkezett meg Kazali Imre tanítóról, akinek a neve 150 éve a nép ajkán él abban a formában, hogy Kazali-iskola – ahol annak idején oktatott– javasolta: hivatalosan is nevezzék el róla.
A szerző Apró Ferenc hely-, irodalom- és művelődéstörténész, művészeti író. 1941. október 29-én született Szegeden. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. A Ságvári Gimnáziumban tanult, ahol Szörényi József, Visy József és Lessi Viktor oktatta. 1966-ban szerzett jogi diplomát, 1968-ban bírói-ügyészi szakvizsgát tett, 1974-től ügyvédként dolgozott. Első írása 1970-ben jelent meg. Szakmai munkája mellett Szeged egyik legjelentősebb helytörténésze. Főként a múlt század képző- és irodalomtörténetével, helytörténeti kutatásával foglalkozik. Számos cikke jelent meg a témakörökben országos és helyi lapokban, számuk több mint hétszáz. |
