Új ismeretekkel szolgáltak a régészeknek az edényleletek

2023.10.25. 09:30

Szarmata-hun kori házat és gödröt tártak fel

A Tari László Múzeum a közelmúltban egy Csongrádon épülő raktárcsarnok helyén végzett próbafeltárást, amelynek során egy késő szarmata-hun kori házra, valamint egy vele egykorú gödörkomplexumra bukkantak a régészek. A térségben igen ritka edényféleségek is előkerültek a lelőhelyen.

Darók József

A csongrádi lelőhely mintegy 1600 éves házat és kerámiatöredékeket rejtett. Fotó: Tari László Múzeum

Az elmúlt hetekben a csongrádi Tari-múzeum szakemberei a Monolith-TECH Kft. tüzéptelepén egy nagyjából 500 négyzetméteren épülő raktárcsarnok helyén végeztek próbafeltárást. Borsódi Martin, a múzeum régésze lapunknak elmondta, egy 1600 évesre becsülhető, késő szarmata-hun kori ház és egy vele egykorú gödörkomplexum került elő a földből.

Ketten dolgoztunk a feltáráson, illetve kaptunk segítséget a tüzépről a földkitermelésben – számolt be a régész. A mintegy 150 négyzetméteren feltárt területen bukkant elő az épület maradványa. A cölöpszerkezetes házhoz egy lapos lejáraton keresztül lehetett egykor bejutni. A tapasztott aljú épület tűz martalékává válhatott, amelyre a padlószinten végig megfigyelhető markáns fekete szenes réteg utalt

 – derült ki a szakember magyarázatából. 

Fotó: Tari László Múzeum

A házban egy vaskapcson és némi konyhai hulladéknak minősülő állatcsonton kívül kerámiatöredékek kerültek elő, amelyek között két típus külön figyelmet érdemel. Az úgynevezett üllői-típusú vékony falú szemcsés fazekak a mai Üllő melletti fazekastelepen készültek a 3. század második felétől a 4. század végéig, és jutottak el népszerű termékként barbár és római provinciális területekre egyaránt. A másik most megtalált lényeges töredék egy agyagbográcshoz tartozó függesztőfül. Ez az edényféleség is igen kései, megjelenésük a hunokkal keletről beérkező népelemekhez köthető. Előfordulásuk igen ritka, de döntően a Dél-Alföldre jellemző.

Azonban a két edényfajta közül egyik sem került elő Csongrád környezetében, ezért a mostani munka új adatokkal tudott szolgálni a térség történetét illetően. A késő szarmata leletek előfordulása terén országos viszonylatban is az egyik gócpontnak számít Csongrád. Azonban viszonylag sok az úgynevezett negatív megfigyelés a munkájuk során, így igazán örülnek a most előkerült leleteknek is. 

Fotó: Tari László Múzeum

Valószínűleg a lelőhely szélét „kaptuk el”, így ez nem volt teljes felületű feltárás, egy sarokban volt ez a két objektum, a többi része üres volt a kutatott területnek. A csarnok év végéig megépül, így most nem várható ezen a részen a munka folytatása. Ha lesz bővítés, akkor talán lesz lehetőségünk még megfigyelni

 – nyilatkozta Borsódi Martin.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában