Határtalan ízek és élmények az iskola udvarán

Kürtőskalács élmény sütéssel, majd több száz erdélyi finomsággal kedveskedett a Szeretem Vásárhelyt Egyesület vásárhelyi középiskolásoknak. A Határtalanul program kirándulói így felidézhették barangolásuk emlékét.

Tábori Szilvia

Halomban állt a kürtőskalács a vásárhelyi Eötvös József Technikum udvarán. Fotó: Tábori Szilvia

Erdélybe utazhatott tavaly ősszel négyszáz középiskolás a vásárhelyi Szeretem Vásárhelyt Egyesület szervezésében. A Csehétfalván át, többek között Kolozsváron és Csíksomlyón át vezető barangolást különleges programok keretezték. Kezdésként – még szeptemberben – az Erdélyt szívügyének tekintő Nagy Gyöngyi történész tett meg mindent azért, hogy a gyerekek kíváncsian induljanak el az útra. Előadásában sok más mellett beszélt Erdély 20. századi történetéről, amikor az I. világháborút lezáró trianoni békediktátummal elszakították Magyarországtól. És bár 1940-ben visszatérhetett, néhány évvel később újból elvették.

Az évek óta népszerű Határtalan program köré egész programsorozatot tervezett a vásárhelyi szervezet; így zenélhetett az Erdély és a Kárpát-medence népzenéjét népszerűsítő kolozsvári Tokos zenekar a vásárhelyi Fekete Sasban például. De versillusztrációs és szavalóverseny szintén kapcsolódott a programhoz. Később az erdélyi gasztronómiát megidéző mics parti következett a Népkertiben, most pénteken pedig a kürtőskaláccsal idézték meg a kirándulás emlékét a diákoknak.

Hisszük, hogy a Határtalanul programmal, a zene, a művészet, netán a gasztronómia közvetítésével közelebb hozzuk azokat, akik a határon túl a mai napig a magyarnál is magyarabbnak érzik magukat

– mondta a diákoknak pénteken Walterné Böngyik Terézia, a Szeretem Vásárhelyt Egyesület elnökeként az HSZC Eötvös József Technikum udvarán, mielőtt megkínálták volna a tanulókat az ünnepi édességből. Ráadásul aznap reggel a kiránduló osztályok kiválasztott tanulói még a sütés fortélyaival is megismerkedtek és kaptak kürtőskalács-készítő szettet is.

Kürtőskalács

A kürtőskalács parázs fölött forgatott, dorongon sült sütemények családjába tartozik. Különösen Székelyföldön kedvelik. Neve a tűzhelyek kürtőjére utal, hiszen a csonkakúppalást alakú, friss, gőzölgő sütemény kürtőre emlékeztet. Az elmúlt évszázadok során a sütemény megnevezésének és a nevek írásmódjának számos változata bukkant föl. A ma használatos, erdélyi eredetű megnevezés csak a 20. század közepén vált uralkodóvá, 2015. január 29-én döntött a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.

Összesen majdnem 15 ezer kilométert tett meg a kilenc turnusban Erdélybe utazó csaknem 400 diák, illetve az őket kísérő 35 pedagógus. Így lehetőségük volt arra, hogy megismerjék a határon túli magyarság életét, hogy közelebb kerüljenek mind a kultúrájukhoz, mind a közös történelmünkhöz.