Kereskedelmi negyed lett a vásárhelyi Hódtó

Valami jó kis gyár kellene Vásárhelyre, ahol ismét százak találnának maguknak munkát, megélhetést – ez a vélemény többnyire akkor hangzik el, amikor középkorúak vagy idősebbek beszélgetnek Vásárhelyen. A helybeliek leginkább egy olyan gyár letelepedését látnák szívesen, mint például a Hankook, vagy az Audi.

A külföldi tőke azonban más jellegű munkahelyeket bőven teremtett. Csak éppen ezeket a többség észre sem veszi. Pedig újabb multinacionális kereskedelmi áruházlánc készülődik Vásárhelyre, mégpedig a német Aldi kért építési engedélyt a Kossuth szakközépiskola melletti telekre. A cég, melyet odahaza, s immár Európa számos országában elsősorban a Lidl versenytársának tekintenek, titkolózik, ahogy a multik általában. Telefonos érdeklődésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták, hogy áruházat építenek Vásárhelyen.

A Vásárhely Hódtói városrészében majdan épülő Aldi nem lesz egyedül üzletével, hiszen nem messze több, már meglévő kereskedelmi cég is nyitott nagyáruházat. A Kossuth mögött már évek óta működik a Lidl, a Penny Market, nincs messze onnan a város legnagyobb hipermarketje, a Tesco. A Penny közvetlen közelében pedig gőzerővel épül a Family Center, a város első plázája, benne az Interspar hipermarkettel. A Spar egyébként egy bolttal jelen van már a városban, de itt a Match és a Plus is, igaz, ezek már korábban is meglévő épületekben működnek. A kereskedelmi üzlethálózatok, azaz a szolgáltatóipar mintegy új ipari parkká, üzleti negyeddé változtatta a Hódtót, főleg annak a Népkerthez közel lévő részét.

Mindeközben a rendszerváltás óta az igazi ipar válságát éli, a Hódgép vagy a Metripond kisebb utódcégekre hullott, a porcelángyárat pedig szakmai befektetők privatizálták. Az utolsó 17 esztendő egyetlen zöldmező-beruházása pedig még építés előtt áll. Igaz, 32 milliárdot költ majd az ausztrál Central EU Biofuels Hungary Kft. arra, hogy biodízelgyártó üzemet építtessen az ipari parkba.

Ám a csúcstechnológiát alkalmazó üzemben sem dolgoznak majd ezrek, de még százak sem, legföljebb hatvan ember jut itt álláshoz. Vásárhely kétszáz kilométeres körzetében viszont háromezer termelő állíthatja elő az itt évente feldolgozandó félmillió tonna napraforgót és szóját.

Az, hogy Vásárhelyen elsősorban a szolgáltatóipar erősödik, ez teremt munkahelyet, nem egyedi jelenség a régióban, sem az országban, sem Európa fejlettebb részében. A képet – a biodízelüzem mellett – árnyalja a Pioneer idecsábítása. A növénynemesítő cég Jánoshalmáról a vásárhelyi ipari parkba telepíti át a tervek szerint ősszel nyíló kutatóközpontját.

A szolgáltatás vezet az ipar előtt

Ahogy Európa fejlett részén, hazánkban is posztindusztriális társadalom alakul ki: nem az iparban foglalkoztatottak aránya nő, hanem a szolgáltatásban dolgozóké – mondta lapunknak Abonyiné Palotás Jolán egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Társadalomföldrajzi tanszékének helyettes vezetője.

Hozzátette: nem szabad lemondani a magyar iparról. A rendszerváltás óta a gép- és vegyiparunk húzóágazat, ugyanakkor Vásárhely, a megye és a régió több ok miatt is relatív hátrányos helyzetbe került. Nem kedvezett a tőke beáramlásának a jugoszláv polgárháború, és az sem, hogy messze vagyunk az ország nyugati kapujától. A docens szerint a megye gazdaságának jövőjére jelentős hatást gyakorolhat a biopolisz program, az egészségipar.