Minden jó, de a tető beázik

A hódmezővásárhelyi városi közkönyvtár 1907. május 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és 1976-ban vette fel [namelink name="Németh László"] nevét – az író 1947 és 1949 között élt a városban.

– Könyvtárunkban található a [namelink name="Németh László"]-emlékszoba, ahol kéziratokat, dokumentumokat, fotókat őrzünk névadónkról – mondta Soós Csilla igazgató –, az életművéhez kötődő rendezvényeket, összejöveteleket is szervezünk, a családdal is tartjuk a kapcsolatot. Ennek jele a korábbi alapítású emlékplakett, amely Borsos Miklós munkája.

A [namelink name="Németh László"]-örökségen kívül is büszkélkedhet ritkaságokkal, érdekességekkel a könyvtár. A legrégebbi az 1608-ban nyomtatott Szenczi Molnár Albert-féle biblia, a 17. századból hét, a 18. századból százötvenhárom régiség lelhető fel a gyűjteményben, mely összesen 507 darabot számlál. Az elmúlt tizenhét évben kidomborodott a szolgáltatásjelleg, korábban szinte csak a kölcsönzés volt könyvtárak feladata, ma már a minél gyorsabban elérhető információ is rendkívül fontos.

Beszédes számok

A [namelink name="Németh László"] Városi Könyvtárnak 2006-ban 241 771 dokumentuma, könyve és térképe volt, időszaki kiadványból 6817-et őriznek, a hangzó dokumentumok száma 4347. Emellett 1204 videofelvételt, 492 CD-ROM-ot, 65 DVD-t, 9 mikrofilmet, és 25 ezer 198 egyéb dokumentumot őriznek. Beiratkozott olvasóból 6372-t tartanak nyilván, az intézménynek ennél jóval több, 96 ezer 205 látogatója volt tavaly. A legtöbb beiratkozott olvasót az elmúlt hat évet tekintve 2001-ben regisztrálták, 6469-et.  Ezért az internet is szerepel a kínálatban, valamint az olvasóterem – ötezer kötettel –, a kölcsönzés felnőtteknek és gyerekeknek külön részleggel – mintegy 50 ezer polcon lévő könyvvel, a raktárban még ennél is több található –, de a tizenegy fiókkönyvtárból is elérhető minden szolgáltatás, amit a [namelink name="Németh László"] Városi Könyvtár nyújthat. Meg kell még említeni a zeneszoba, a digitalizáló műhely, és a kötészet mellett a 6500 dokumentumot magába foglaló helyismereti gyűjteményt, mely minden a városhoz kötődő anyagot gyűjt. Így például a sajtótermékeket, köztük az 1869-ben megjelent Vásárhelyi Közlönyt és az 1910-ben kiadott Jövendőt. A gyermekkönyvtári részen sem csak olvasni lehet. A kicsik társasjátékozhatnak, mesefilmeket nézhetnek, készségfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt, évente mintegy 60-70 eseményt szerveznek a számukra. A felnőtteknek szólókéval együtt összesen egy évben 110-120, különböző típusú rendezvénynek ad otthont a könyvtár.

Volt olyan elképzelés, hogy a könyvtár egy nagyobb rendszer, egység keretében betagozódik az Emlékpont szervezetébe. Az április 5-i közgyűlési határozat értelmében aztán mégis megtarthatta korábbi státusát, vagyis a jövőben is önkormányzati fenntartású, részben önálló gazdálkodású, saját költségvetésű intézmény marad. Az elmúlt évben 6 millió 111 ezer forintot költött a dokumentumállomány növelésére.

Pénz azonban – jóval több! – másra is kellene: – Az értékelések során mindenre jó osztályzatot kapunk, kivéve a könyvtár épületét, amelynek nem a legjobb az állaga. Esőzésekkor rendszeresen beázunk – olykor a polcokat is arrébb kell tenni, hogy a víz ne a könyveinkre csepegjen –, csodálkoztam is, hogy a legutóbbi nagy vihart szárazon megúsztuk. Vagyis szükség lenne az állagmegóvásra, a rekonstrukcióra, ehhez igyekszünk – az önkormányzattal karöltve – megfelelő pályázati konstrukciót találni.