2007.12.12. 22:05
Vásárhely a legnagyobb magyar vidéki város
Hódmezővásárhely - Hódmezővásárhely ma 48 ezer 798 hektárjával – Budapest után – a második legnagyobb közigazgatási területtel bíró települése Magyarországnak. Ez azoknak a gazdálkodó családoknak köszönhető, akik a XVIII. században úgy döntöttek, városszéli földjükön tanyát építenek, és tovább növelik gazdaságukat.
Szeged területe mindössze 28 ezer 84 hektár, a megyeszékhelyen viszont három és félszer annyian élnek, mint Vásárhelyen.
A közigazgatási területet nézve Magyarországon a második legnagyobb kiterjedésű település Hódmezővásárhely, 48 ezer 798 hektárral. Az alföldi várost ezen a téren egyedül Budapest előzi meg, a maga 52 ezer 516 hektárjával. Mindennek fényében fölértékelődik a vásárhelyi önkormányzat törekvése: a külterületeken is hozzáfogott a csatornázás előkészítéséhez.
Hódmezővásárhely nagysága annak köszönhető, hogy kiterjedt külterülettel rendelkezik. A belterülete – 2192 hektár – szinte elenyésző a 46 ezer 90 hektáros külterülete mellett. A fennmaradó 514 hektár pedig zárt kerti besorolást kapott.
A tanyásodásnak köszönhető, hogy Vásárhely napjainkban ekkora területtel rendelkezik. A XVIII. század végéből származó írásos emlékek szerint ezen a környéken is egyre több, földdel rendelkező városi döntött úgy, hogy külterületi birtokán házat épít. Eleinte még be-bejártak a belvárosi otthonukba, de idővel végleg kint maradtak. Ezáltal folyamatosan gyarapodott Vásárhely területe is, mert a helyiek újabb és újabb legelőt, rétet vettek birtokba. Ez a településszerkezet változott a szocializmus idején, sokan a városba költöztek, kisebb falvakká alakultak a tanyaközpontok.
Az ország száz legnagyobb kiterjedésű településének listáján egyébként hét Csongrád megyei is szerepel. Szeged mindössze 374 hektárral marad le a 10-es lista utolsó helyén álló Hortobágytól, így a tizenegyedik. Makó területe 22 ezer 923 hektár, ezzel a huszadik. A 38. Csongrád (17 ezer 389 hektár), a 80. Székkutas (12 ezer 399 hektár), a 84. Ásotthalom (12 ezer 254 hektár) és a 95. Balástya (11 ezer hektár).
Vásárhelyen korábban jóval többen laktak, mint napjainkban. Egykoron az ország egyik legnépesebb településének számított. Míg 1742-ben mindössze nyolcezren éltek itt, addig 1910-ben már 62 ezer 465-en. Ez a szám azóta lassan csökken, nemrég ötvenezer alá esett. De a népességfogyás egyik fő oka az volt, hogy Vásárhely több külterülete – így Mártély, Székkutas és a Békés megyéhez tartozó Kardoskút is – önállóvá vált.
Lakosságszám szerint a 22.
A lakosság száma szerint is Budapest áll az első helyen, 1 millió 696 ezer 128 fővel. Debrecen a második 204 ezer 124 fővel, Miskolc a harmadik 172 ezer 637 fővel. Szeged 164 ezer 883 fővel a negyedik a legnépesebb magyar városok sorában. A 47 ezer 485 fővel mindössze a 22. magyar város Vásárhely: hatalmas külterületén mindössze 4086-an laknak.
