A XXI. század művészete: Hulladékok felhasználásával készít szobrokat Annus Gábor - Fotó

A mindszenti szobrász, a 68 éves Annus Gábor nem mindennapi vállalkozásra adta a fejét annak idején: a XXI. század művészeteként hulladékok, például autógumi, vízipipa, műanyag redőny, sörsátordarabok, gyerekágykeret újrahasznosításával, csemperagasztó felhasználásával szabadidőközpontot épít. Folyamatosan bővíti, csinosítja.

Imre Péter

– Mindig nyitva a kapu, mindenkit szívesen látok, körbevezetek a szoborkertben. Jönnek az ország minden tájáról, sőt külföldről is – mondta a mindszenti Annus Gábor, aki különböző hulladékokból csemperagasztó használatával készít szobrokat, használati tárgyakat. Így lesz az autógumiból, vízipipából, műanyag redőnyből, sörsátordarabokból, gyerekágykeretből, vasalódeszkából, padlófűtés csövéből műalkotás, virágtartó, dohányzóasztal, kis tó. A műterem föld feletti része is gumiabroncsokból áll.


A 68 éves mester tavaly nem dolgozott: beteg volt, élet és halál között lebegett, kétszer élesztették újra. Ő megmenekült, öccse, Sándor azonban – szintén 2018-ban – belehalt a tigrisszúnyog csípése következtében kapott agyhártyagyulladásba. – Már kétszer voltam „odaát", mégis ő ment el végleg. Az Úr adott nekem még minimum egy esélyt. A horgászós biciklijét örököltem, rá emlékezve elkezdtem járni a Tiszára és a Kurcára, fogtam is egy szép, termetes kárászt – mesélte. Az eladott tárgyak árából csemperagasztót vesz – az évek során már több má­­zsát felhasznált –, akadnak, akik adományokkal segítik, de olyanok is, akik a pénznek kitett perselyt ellopják, egyszer például 20(!) forinttal.

 

A XXI. század művészete: Hulladékok felhasználásával épít szobrokat Annus Gábor. Fotó: Imre Péter - GALÉRIA


– Nem jelent megélhetést, nyugdíjas vagyok, azért csinálom, mert szeretem. A szobrászat gyógyított meg. Mert nem hagytam el magam, mindig arra gondoltam, mit fogok még készíteni. Ezt nem lehet abbahagyni. Évtizedek óta szobrászkodok, illetve hasznosítom újra a hulladékot, új életet adok a kiselejtezett, tönkrement, a háztartásban feleslegessé vált tárgyaknak. A mindszentiek tudják, nyugodtan hozhatják hozzám ezeket – jelentette ki. Műanyag redőnyt és tálcát felhasználva készített domborművet, sörsátor lábaiból, egyéb alkatrészeiből fésülködő-, tükrös szettet, vízipipából állólámpát, autók szélvédőjéből a kerítésre ablakot, és még hosszan sorolhatnánk.


– Nem tudok és nem is akarok kiemelni egyetlen művet sem, az egész telepre büszke vagyok. A nevemhez kötődik, és Mindszentnek az évek során turisztikai látványossága lett. Ha elmennek mellette autóval vagy biciklivel, visszafordulnak, bejönnek, és általában nem csalódnak – közölte Gábor. Az azonban fáj neki, hogy még mindig nem került ki közterületre az az emlékmű, amelyet a 2017-ben elhunyt helytörténésznek, Vida Mihálynak készített.


Messziről feltűnik a Horváth Gyula utcán az „Annus-lak": a kiállítóterem homlokzatát és a kerítést a Tiszát, annak partját és élővilágát ábrázoló dombormű díszíti – természetesen csemperagasztóból gyúrva. Annus Gábort ott mindig megtalálják – mert ez az élete.



 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!