Férjfogási tippeket is adott Monspart Sarolta: Minden az "akarókán" múlik

Tanulságos beszélgetésen vett részt és fergeteges hangulatú előadást tartott a Szeretem Vásárhelyt Egyesület vendégeként a legendás tájfutó-világbajnok, Monspart Sarolta. A 75 éves sportember ma is aktív, minden korosztályt igyekszik rávenni a mozgásra, az egészséges életmódra, mert ahogy hirdeti: a sport mindenkié.

Imre Péter

– A sportra az motivált, hogy otthon nekünk, nőknek kellett minden házimunkát elvégezni, a padlóvikszolástól a főzésig. Ez elől menekültem. Lázadó típus voltam már gyerekként is, és az is maradtam – mondta [namelink name="Monspart Sarolta"] tájfutó-világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok tájékozódási futó, hatszoros sífutóbajnok a Szeretem Vásárhelyt Egyesület Hagyomány és Modernitás – Női szerepek a 21. században című programsorozatának legutóbbi beszélgetésén. A Nyugdíjas Lakóparkban Nagy Gyöngyi, az egyesület egyik alapító tagja beszélgetett vele.

Nem jósoltak neki jövőt

Azzal folytatta, ebből az okból sok sportággal próbálkozott, de dundi volt, ezért a testnevelők, edzők nem sok jövőt jósoltak neki. A kézilabdában kapus volt – elfoglaltam a felét, mondta –, vívott, majd a lánygimnáziumból 23-an elmentek a fiúgimnázium egyik edzésére, felfutottak a Gellért-hegyre a Szabadság-szoborig, majd vissza.

 


– A következő tréningre hárman maradtunk lányok. Úgy voltam vele, erős az akaratom, az kell, hogy felfussak a hegyre, lefelé, mint egy kisgömböc, majd gurulok. Így történt – mesélte. Motiválta még, hogy élete első tájékozódási futóversenyén 3. lett, „igaz, többen nem is indultak a korosztályomban" – jegyezte meg mosolyogva.

 

Regenerálódott

– Nem ez a döntő. Sokan elmondják, mennyit imádkoztak értem 1978-ban, amikor egy hétig mentem a halál felé. Két erdész bácsi meghalt mellettem az intenzív kórteremben. Valószínűleg az élsportoló szervezetem sokkal jobban tudott regenerálódni. Nem élek vissza a betegségemmel, de élek vele.


Elmondom, hogy tessék, itt vagyok, sánta vagyok, mégis tartom magam. És ha a szkeptikusok még azt is látják, hogy a nagy fenekű Mariska néni gyalogol velem, akkor ők is könnyebben elindulnak – nyilatkozta korábban Monspart Sarolta.


Monspart Saci, ahogy mindenki szólítja, 1944. november 17-én született Budapesten. Az első nő volt Európában, aki 3 órán belül teljesítette a 42,195 kilométeres maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) törte ketté 1978-ban.


Előtte a sikert az 1970-es évek hozták: 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó-világbajnokságon. 1976-ban szintén első nem skandinávként megnyerte a svédországi 5 napos tájfutóversenyt, az O-Ringent, valamint 1978-ban a maratoni világbajnokságon 2. lett. Sportvezetői, szakedzői és matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett, tanított is. – Szinészi ambícióim is voltak, végül pedagógusként éltem ki ezeket a vágyaimat, mert a tanároknak kicsit színészeknek is kell lenniük – vélekedett.

A Jóisten küldte a kullancsot

– Az örök ellenfél skandináv tájfutók között szépek, csinosak is akadtak bőven, ezért azt gondoltam, biztos nem edzenek annyit, mint én. Mi, rondák nyomjuk, nekünk ez maradt, legalább futunk. Úgy gondoltam, ez az életem, nem megyek férjhez, nem lesz családom, gyerekem.


De a Jóisten rám küldött egy kullancsot, az megváltoztatott mindent. Magas lázzal vittek kórházba, az ügyeletes orvos kivette a vakbelem, nem volt gyulladt, de ez már nem érdekelte. Akkor kezdtek aggódni, mikor még másnap sem tértem magamhoz az altatásból, agyvelőgyulladást kaptam a kullancstól. Ismét jött a Jóisten, és az 1001. értem szóló imát is meghallgatva azt mondta magának: egye fene, éljen! – vallott élete fordulópontjáról Monspart Sarolta.

 

Elismerések

Tizenhat évvel ezelőtt, 2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát, majd tavaly megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Korábban kétszer vehette át a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozatát.


Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett, illetve 2010-ben Prima-díjban részesült. A Nemzeti Sportszövetség Életműdíjjal jutalmazta 2006-ban, valamint 1971 és 1977 között az év magyar tájfutójának választották.


– Tudomásul kellett vennem, soha többé nem leszek sportoló. Tíz évembe került, mire felfogtam, feldolgoztam, a férjem, Feledy Péter sokat segített ebben, most is elkísért Vásárhelyre. A zebrán sem tudtam átmenni, mire átsántikáltam a túloldalra, zöldről pirosra váltott a lámpa – folytatta.


Megtalálta új hivatását: a sportot, a mozgást, főként a gyaloglást és a futást, az egészséges életmódot népszerűsíti. Mert a sport mindenkié – hirdeti. Az est második felében emellett agitált egy fantasztikus hangulatú előadással.

A szexet nem számoljuk mozgásnak

– A felnőtteknek hetente legalább 3×1 órát kellene mozogni. A szexet ne számolják bele! Egyébként sincs az a jó pasi vagy nő, akivel 1 órán keresztül megy... De bármilyen ügyetlen, esetlen valaki, gyalogolni, futni tud. Akik sportolnak, azoknak van „akarókájuk", vagyis akaratuk, elérik a céljaikat. A 2001-es Avon női futáson 17 ezer 700 lány, asszony vett részt, csak őket invitálták a szervezők.


De mindig megjelennek beöltözött férfiak, szeretjük őket, viccesek, ez így buli – mondta nevetve Saci. Azzal folytatta: az egészség egyenlő a jó közérzettel, mert „ha jó a közérzetem, a betegségeim ellenére egészségesnek érzem magam". Párválasztási tanáccsal is szolgált az egyedülálló nőknek.

 


– Kocogás közben a futópályán, ha meglátsz szemben futni egy jó pasit, ügyesen ess el! De ne közvetlenül, amikor odaér, mert a lendület továbbviszi, átlép rajtad, inkább úgy 6–8 méterrel előtte. Tízből kilenc felsegít, hidd el! Mikor közelebb ér, megnézed az arcát, belenézel a szemébe. Ha még úgy is jó a pasi, futhattok együtt, majd elkísérhet az öltözőig, jöhet a házasság, a gyerek.


De azért előtte az egzisztenciáját, a bankszámláját is csekkold le! Ha közelről már nem olyan jó a pasi, felállsz, leporolod magad, és futsz, mész tovább – a következő áldozatig – adott tréfás receptet a bepasizáshoz, amiben, mint kiderült, a sport is segíthet. A férfiaknak különösen jót tenne a mozgás, mert egyre jobban eltunyulnak, túlsúlyosak – állapította meg.


Ijesztő adatként említette, hogy az első világháború után 441 ezer özvegy volt az országban, akinek elhunyt a férje, a második világégés után 608 ezer, míg 2009 elején ez a szám 820 ezer volt. Ennyi nő veszítette el – többségük idő előtt – házastársát, párját.


Ehhez a mozgásszegény, az élvezeteket habzsoló életmód mellett a stressz is hozzájárul. A sport ennek levezetésében, oldásában is segíthet. El kell kezdeni mozogni. – A gyávák soha nem kezdik el, a gyengék soha nem fejezik be, a győztesek soha nem adják fel – búcsúzott közönségétől Monspart Sarolta, aki 3 perces ülőgimnasztikával zárta a programot.

Címkék#interjú

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!