Négy éve jelent meg az első Emlékpont-könyv

A vásárhelyi Emlékpont Múzeum 2016-tól ad ki könyveket, amelyekben kutatásaik eredményét, egy-egy nagyobb konferencia anyagát összegzik. Eddig 14 jelent meg.

Imre Péter

Miklós Péter 2015-ben került a vásárhelyi Emlékpont élére, és kezdettől szorgalmazta, kezdeményezte az Emlékeztető cí­­mű folyóirat nyomtatásban va­­ló megjelenését – addig csak interneten volt olvasható –, valamint kötetek kiadását, az Emlékpont-könyvek sorozat beindítá­sát. Az első, Vincze Gábor tol­­­­lából 2016-ban, a legutóbbi, a 14. – tanulmányokat közöl a 20. századi magyar történelemről – a közelmúltban jelent meg – tudtuk meg Nagy Gyöngyitől, a közgyűjtemény történészétől, aki maga is többször szerepelt szerzőként vagy társszerzőként. Ilyen tematikus, kutatásokat fel­­dolgozó kiadványsorozattal nem sok múzeum büszkélkedhet.


– 2016-ban, a jubileum okán az 56-os forradalom és szabadságharc volt a fő téma. Egy évvel később a munkásőrség 1957-es megalakítása adta az apropót és a kutatási területet. A munkásőrség vásárhelyi történetét dolgoztuk fel 1957-től 1989-ig egy fényképekkel gazdagon illusztrált 400 oldalas kötetben. Sok minden kiderül az olvasó számára a Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóaljról. A könyv és a kiállítás is a Kádár-huszárok és pártkatonák címet viselte. Az első világháborús centenárium pedig éveken keresztül adott és még ad témát, elfoglaltságot – közölte Nagy Gyöngyi. Hozzátette: a kiadványok saját gondozásban vagy pályázati támogatással jelentek, jelennek meg.


A szerzők között szerepelnek külsősök – például Bálint László, Bencsik Péter, Medgyesi Konstantin és Vincze Gábor –, illetve az Emlékpont állományá­ban lévők, mint Kovács Imre Attila, Bernátsky Ferenc, Zeman Ferenc, Nagy Gyöngyi és Miklós Péter. Ezenkívül az Emlékpont által szervezett nagyobb konferenciák anyagait is kötetekbe rendezik.


Idén lesz a centenáriuma, a román megszállás alatti 1919. július 25-i tömegmészárlásnak, amikor 56 vásárhelyi vesztette életét a Berényi László vezette pribékek golyóitól. Erre az Em­lékpont a Nagy Gyöngyi által rendezett kamaratárlattal emlékezik. A történész elmondta, hogy a kutatást folytatva, kiterjesztve részletekre – például a rekvirálásra, illetve hogy Berényi miért vállalta a hóhér szerepet –, előbb-utóbb ebből a témából is összeállhat egy könyv.


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!