2019.07.24. 20:01
Négy éve jelent meg az első Emlékpont-könyv
A vásárhelyi Emlékpont Múzeum 2016-tól ad ki könyveket, amelyekben kutatásaik eredményét, egy-egy nagyobb konferencia anyagát összegzik. Eddig 14 jelent meg.
Miklós Péter 2015-ben került a vásárhelyi Emlékpont élére, és kezdettől szorgalmazta, kezdeményezte az Emlékeztető című folyóirat nyomtatásban való megjelenését – addig csak interneten volt olvasható –, valamint kötetek kiadását, az Emlékpont-könyvek sorozat beindítását. Az első, Vincze Gábor tollából 2016-ban, a legutóbbi, a 14. – tanulmányokat közöl a 20. századi magyar történelemről – a közelmúltban jelent meg – tudtuk meg Nagy Gyöngyitől, a közgyűjtemény történészétől, aki maga is többször szerepelt szerzőként vagy társszerzőként. Ilyen tematikus, kutatásokat feldolgozó kiadványsorozattal nem sok múzeum büszkélkedhet.
– 2016-ban, a jubileum okán az 56-os forradalom és szabadságharc volt a fő téma. Egy évvel később a munkásőrség 1957-es megalakítása adta az apropót és a kutatási területet. A munkásőrség vásárhelyi történetét dolgoztuk fel 1957-től 1989-ig egy fényképekkel gazdagon illusztrált 400 oldalas kötetben. Sok minden kiderül az olvasó számára a Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóaljról. A könyv és a kiállítás is a Kádár-huszárok és pártkatonák címet viselte. Az első világháborús centenárium pedig éveken keresztül adott és még ad témát, elfoglaltságot – közölte Nagy Gyöngyi. Hozzátette: a kiadványok saját gondozásban vagy pályázati támogatással jelentek, jelennek meg.
A szerzők között szerepelnek külsősök – például Bálint László, Bencsik Péter, Medgyesi Konstantin és Vincze Gábor –, illetve az Emlékpont állományában lévők, mint Kovács Imre Attila, Bernátsky Ferenc, Zeman Ferenc, Nagy Gyöngyi és Miklós Péter. Ezenkívül az Emlékpont által szervezett nagyobb konferenciák anyagait is kötetekbe rendezik.
Idén lesz a centenáriuma, a román megszállás alatti 1919. július 25-i tömegmészárlásnak, amikor 56 vásárhelyi vesztette életét a Berényi László vezette pribékek golyóitól. Erre az Emlékpont a Nagy Gyöngyi által rendezett kamaratárlattal emlékezik. A történész elmondta, hogy a kutatást folytatva, kiterjesztve részletekre – például a rekvirálásra, illetve hogy Berényi miért vállalta a hóhér szerepet –, előbb-utóbb ebből a témából is összeállhat egy könyv.