Sötét ló

A sötét ló kifejezés eredetileg azt jelenti, hogy az ilyen paripára nem szívesen fogadnak a derbin, mert ismeretlen, és emiatt kockázatot jelent. Az amerikai elnökválasztáson, amióta csak feltűnt, Donald Trump volt a sötét ló. Annyira kiszámíthatatlan, mit is akar valójában. Miket ígért? Például, hogy multimilliárdos létére ő a nép egyszerű fia, aki keményen harcol. Azzal kampányolt, hogy egyetlen menekültet sem akar látni, falat épít a mexikói határra, muszlimokat meg egyáltalán nem enged be az Egyesült Államokba. Azt hajtogatta, hogy adót csökkent, szigorít az abortusztörvényen, a fegyvertartást pedig pártfogolja, kinek mi kell. Ja és hogy az emblematikus napilap, a New York Times nemsokára nem is fog létezni. Vetélytársával kapcsolatban a jelölt hol Soros Györgyöt emlegetve zsidózott, hol a Wall Street pénzembereire mutogatva. Hillary Clintont pedig a tisztázatlan e-mail-ügyei miatt szimplán elvetemült bűnözőnek kiáltotta ki, akit le kell csukni. Mindezt úgy, hogy közben a sajtóhírek szerint ő maga notórius adóelkerülő, a jótékonysági alapítványai hasznát pedig a saját céljaira használta fel. Feltéve, hogy a többi ígéretével is annyi szerencsénk lesz, mint a bebörtönzőssel, akkor van remény. Első beszédével az új elnök ugyanis megsimogatta ellenfelei buksiját, mondván, mindenkivel megbékél. Legfeljebb, ha számon kérik, majd rávágja, hogy ne azt figyeljük, amit mond, hanem amit cselekszik.

Igen, hallom, nekem mindenről ugyanaz jut eszembe. És hogy minden hasonlóság a mi vezérünkkel pusztán a képzeletem műve... Amellett viszont tényleg ne menjünk már el szó nélkül, hogy megint bebizonyosodott: populista szólamok ellen hagyományos eszközökkel nem lehet választást nyerni. Az a nem elhanyagolható különbség meg mégiscsak Amerika mellett szól, hogy ha egy elnök túlnyeri is magát, még mindig ott van a fékek és ellensúlyok rendszere, ami kordában tartja. És hogy bármi történik is, maximum nyolc éve van a hatalomban.