Tanévkezdési stressz

A múlt héten enyhe megfázásra utaló tüneteket sikerült produkálnom, mire édesanyám nevetve megjegyezte: hát persze, jön a szeptember elseje. A családi sztorizgatásoknak mai napig része, hogy minden tanév kezdetére rejtélyes módon megbetegedtem. Nem, ezek nem a színészi tehetségem megmutatkozásának korai jelei voltak, tényleg lázas voltam, vagy úgy feldagadt a mandulám, hogy nyelni is alig tudtam. Stressz kiváltotta testi tünetek? Hát, nálam a tanulás és a jegyek miatti aggodalom igencsak hátul szerepelt a listán – ennek később persze megfizettem az árát. Sajnos csak miután kézhez kaptam a diplomámat, akkor jöttem rá, hogy papír és jegyek ide vagy oda, annyi tudásra tettem szert, amennyi energiát a tanulásba fektettem, és hogy annál jóval többre is képes lettem volna. Választhattam, hogy vagy így boldogulok, vagy közel 30 évesen visszaülök a 19 évesek közé. Mindkettő ciki, de a kevésbé ciki utat választottam. S mint kiderült, tényleg nem a képességeimmel volt a baj, és nem is emiatt nem tudok diplomázni. Tavasszal a diplomamunka leadása előtt két héttel jeleznem kellett volna, hogy szeretnék diplomázni. Utólag megkérdeztem, ennek mi a jelentősége, azt mondták, csak információgyűjtés. Később közölték velem, hogy a jelentkezéssel való késedelem miatt nem diplomázhatok. Azonnal levelet írtam a dékánnak, emiatt nem mentem be 2 órára, és így túlléptem a megengedett 2 hiányzást, ami miatt meg nem engedtek vizsgázni. A dékáni kérelmemet elutasították. Most nincs hirdetve olyan kurzus, amivel teljesíthetném a hiányzó krediteket. Megyek, főzök még egy teát.