2023.06.18. 15:18
250 éves Csanádpalota temploma – Galéria
Nemrégiben jubileumi rendezvénysorozat köszöntötte a csanádpalotai római katolikus templom alapításának 250. évfordulóját. A kisváros központjában álló épületet Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel – története megpróbáltatásokkal teli.
1773-ban szentelték fel Csanádpalota római katolikus templomát, amelynek tornyában 1963-ban tűz ütött ki. Fotók: Szabó Imre
Nekünk ez a templom nagyon sokat jelent
– mondta a 250. születésnapját ünneplő szakrális épületről Benke Marcell, a Csanádpalotai Helytörténeti Egyesület elnöke.
A városban szinte mindenkit, így engem is itt kereszteltek, kaptam meg a szentségeket, de a szüleim, a nagyszüleim és a dédszüleim ugyancsak
– hangsúlyozta.
| Csanádpalota legrégebbi épületéről van szó, amely ma is eredeti helyén, eredeti funkciójában és eredeti formájában működik. |
Sokan őrzik otthon az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is, és ezekből jó néhányat sikerült bemutatni az évfordulót köszöntő helyi kiállításon. Hozzátette: értékét a személyes kötődésen túl az is adja, hogy Csanádpalota legrégebbi épületéről van szó, amely ma is eredeti helyén, eredeti funkciójában és eredeti formájában működik, egyedül a tetőszerkezetét cserélték ki.
A török dúlta területeken ennél régebbi épületek nemigen vannak
– jegyezte meg.
Az alapítót megörökítették
A csanádpalotai plébániát 1768. május 1-jén a kincstár birtokán, Csanád vármegyében alapították, a Nepomuki Szent János-templomot pedig pontosan 1773. május 16-án szentelte fel Pétsi István pécskai plébános – olvasható Halmágyi Pál makói történész egyik helytörténeti témájú kötetében. A templomot a királyi kamara aradi uradalma építette, alapkövét 1768-ban helyezték el. A község telepítése, a templom és a parókia létesítése galánthai Fekete György (1711–1788) nevéhez fűződik, aki közügyvédből lett királyi ügyvéd, királyi személynök. Grófi rangot nyert, alkancellár, országbíró, helytartó tanácsos, Arad vármegye főispánja volt. A szájhagyomány szerint a mai főoltárkép térdeplő alakja a grófot, az imádkozó nő a gróf feleségét ábrázolja. A legenda szerint mindkettőjüket a templom kriptájában temették el – utóbb kiderült, egy Árpád-kori ismeretlen pár csontjairól van szó. Fekete gróf valójában Fóton nyugszik.
| Ki volt Nepomuki Szent János? Nepomuki Szent János a csehek nemzeti szentje. Legendája szerint IV. Vencel cseh király azt hitte, bajor származású felesége megcsalja, ezért magához rendelte a királyné gyóntatóját. Nepomuki Jánost arra akarta rávenni, hogy árulja el a királyné gyónási titkát. Tömlöcbe is csukatta, mégis hajthatatlan maradt. A király végül Prága egyik hídjáról a Moldva folyóba dobatta – így lett a gyónási titok vértanúja. Hazánkban az utazók patrónusa. Csanádpalotát különleges hely illeti meg kultusza tekintetében, mert nemcsak a templom védőszentje, de a templom négy harangjából kettőt ugyancsak a patrónus tiszteletére áldottak meg, sőt szobra is áll a templom előtt. A Dél-Alföldön egyébként, mint Kasuba Róbert megjegyezte, ritka a tisztelete. – Hogy Palotán ez másként van, az szintén Fekete Györgynek köszönhető, aki ezzel Mária Terézia iránti hódolatát fejezte ki. |
Fotó: Szabó Imre
Máig is rejtély, hogy ki tervezte
A templom kívül-belül barokk stílusú. Eredeti berendezéséből sajnos nem sok minden maradt meg az 1980–1990-es felújítás után – amit Kasuba Róbert plébános éppen ezért inkább rombolásnak nevez. Még a freskóit is eltüntették. Eredetiek ugyanakkor a padok, a szobrok és a keresztelőkút. Az orgona viszont szintén megsemmisült, amikor a toronyban 1963-ban tűz ütött ki. Ma látható tornyát 1977-ben építették. Azt is elmondta, hogy a palotai templom nagyjából egy időben épült a makói Szent István térivel, és hasonlítanak is egymásra nagyon.
Nem tudjuk, ki volt a tervezője, a tervrajzok sincsenek meg
– tette hozzá.
Ő ez ügyben komoly kutatásokat folytatott, még a bécsi kamarai levéltárat is megjárta emiatt – hiába. Azt már mi tesszük hozzá: kézenfekvő azt feltételezni, hogy ugyanaz volt a megálmodója, mint a makói templomnak – csakhogy annak a tervezője is ismeretlen. Mindössze annyit lehet tudni, hogy magukat a terveket a püspökség bocsáttatta az építtetők rendelkezésére.
250 éves Csanádpalota temploma – Galéria: Szabó Imre
A harangok darabokra törtek a tűzben
A templom harangjainak is hányatott sors jutott osztályrészül. Az eredetiek – mint korábban megírtuk – már nincsenek meg. 1917-ben mindet elrekvirálták, hogy ágyúkat öntsenek belőle az éppen folyó világháború miatt. Ezeket végül 1923-ban pótolták: Kaposi Gyula káplán gyűjtést indított, és ennek köszönhetően 4 darabot öntöttek. Ezek súlya 305, 188, 108 és 53 kilogramm volt. Mind a négyet Ducsák István őrszentmiklósi harangöntő mester készítette. A kálvária azonban ezzel sem ért véget, a már említett 1963-as templomtoronytűzben ugyanis a harangok darabokra törve hullottak le. Egy ezek közül a honismereti gyűjteményben ma is megtalálható. A többit a parókia udvarába hordták, majd egy kis utánajárás után az eredetileg is felkért Ducsák István őrszentmiklósi harangöntőhöz szállították, aki 1964-ben valamennyit újraöntötte.
