Galambok kavalkádja

Ifjabb Sirokmán Zoltán édesapja egyik kedvencével. Fotó: Szabó ImrePár évtizede Makón szinte minden padláson galambok laktak. Ma már jóval kevesebben foglalkoznak a pompás szárnyasok tartásával, tenyésztésével a városban, de számuk ma is meghaladja az ezret.

– Egyesületben mintegy százan foglalkoznak galambokkal Makón, köztük sok fiatal – mondta el lapunknak a hétvégi nemzetközi galamb- és kisállat-kiállítás egyik szervezője, a makói V70 Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület titkára, Sirokmán Zoltán. A rendezvény sikere minden várakozást felülmúlt, hiszen százötven tenyésztő 1200 szebbnél szebb szárnyasát több mint félezer érdeklődő nézte meg a Baustudium Kft. Aradi utcai tanterületén. A laikusok számára is látványos rendezvényre három hazai fajtaklub hívta meg a résztvevőket – köztük neves romániai és német vendégeket.

Miért érdemes galambokat tartani, nevelni? Sirokmán Zoltán szerint, aki hobbijával családi hagyományt folytat, többek között a madarak szépsége miatt, állatszeretetből, meg annak a közösségnek a kedvéért, amelyhez mint galambtenyésztő tartozik. Sirokmán Zoltán háromszáz galambot, makói és budapesti magasszálló keringőt tart. Kiállításon, versenyen ritkán vesz részt, mégis napi több órát tölt kedvencei társaságában. S bár az ember azt hinné, a galambok egyformák, Sirokmán Zoltán állítja, mind külön egyéniség, és neve is van mind a háromszáznak. Aminek különösen örül: fia is érdeklődik szenvedélye iránt – a kis Zoli kedvünkért még a fényképezőgép lencséje elé is állt édesapja egyik büszkeségével.