Napelemes áramtermelés: az erő lehetne velünk

A fotovoltaikus rendszer napfény segítségével állít elő elektromos áramot. Léteznek több hektáron működő erőművek, Németországban és Ausztriában több mint százezer kisebb-nagyobb rendszer csatlakozik az országos hálózathoz, a szolgáltató megveszi tőlük az áramot. A természeti adottságok nálunk kedvezőbbek mint a két említett országban.
A megyei önkormányzat által 2008-ban készíttetett tanulmány szerint a Dél-Alföldön egy négyzetcentiméterre akár 480 kilojoule „globálsugárzási összenergia" is jut évente, és „télen a nyári sugárzásjövedelem akár 66 százalékát is elérhetjük". A hátrány: kevés a hazai tapasztalat, és eddig a jogi háttér sem volt kedvező. Arra, hogy ez változni fog, régóta vár egy sor vállalkozás.

Napelemes park a portugáliai Brinchesben. A természeti adottságok a Dél-Alföldön is kedvezőek. Fotó: MTI/EPA/Nuno Veiga
A makói fotovoltaikus erőmű tervét először a megyei fejlesztési koncepció decemberre elkészült első fejezete említi. Sarnyai Tibortól, a makói önkormányzat sajtóreferensétől tudjuk, hogy ez a város ötlete, a helyszín a régi szeméttelep környéke. Egy cég felmérése alapján határozták el, hogy ezt az elképzelést szerepeltetni kell a hivatalos tervekben, mert ez az első feltétele annak, hogy később esetleg uniós támogatást lehessen rá kérni. Utánajártak, a szolgáltató szívesen átvenné a megtermelt áramot.

Ilyen terveket nem csak Makón dédelgetnek.

– Többen megkerestek minket, nemrég szándéknyilatkozatot írt alá az önkormányzat, hogy ha indul a beruházás, a vállalkozó rendelkezésére bocsátunk egy telket – számolt be a fotovoltaikus ügyek csanádpalotai állásáról [namelink name="Kovács Sándor"] polgármester. Az élénk érdeklődés szerinte annak köszönhető, hogy az áramszolgáltatók hozzáállása ehhez a témához az uniós szabályok változása nyomán most módosul. A beruházók a pályázati kiírásra várnak.

A napenergiát Pitvaroson és Csanádpalotán is használják intézmények energiaellátására, az erőművekkel azonban eddig nem volt szerencséje a térségnek. Makón a szélerőműről évek óta lehet hallani, legutóbb június 6-án egyeztetett a beruházásban érdekelt Alerion Kft.-vel az önkormányzat, ám még ez is inkább csak papírtigris. Ahogyan annak idején Szerencsen és Medgyesegyházán, így Makón, Csanádpalotán és Pitvaroson is érdeklődött Hujber Ottó vállalkozó. Biomasszával, szalmával működő erőműveket épített volna. A makói képviselő-testület ülésén éles vita tárgya volt, mit mondjon a város a baloldalhoz kötődő vállalkozónak. Végül Hujber csak akkor akart komolyan tárgyalni, ha helyi népszavazás támogatja a beruházást. Makón azonban a választók fele sohasem ment el a népszavazásokra, egy eredménytelen próbálkozásra pedig sajnálták
a pénzt.

Ami az újabb típusú energiatermelést illeti, a legtovább egy magáncég, a Németh Toll Kft. jutott. Uniós támogatással  biogázüzemet épített Klárafalván 600 millióból. A beruházás 2007-re elkészült, és a próbaüzem alatt történt kisebb balesetet leszámítva működött is. A növényekből előállított metánt gázmotorok égették, a telep villanyáramot termelt, a meleget a tollüzem szárításra használta. Akkor lapunk azt írta, tizenöt év a megtérülési idő. Ám a tollfeldolgozó cég tulajdonosa ellen büntetőeljárás indult, és 2012. november 20-án nem jogerősen 4 év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt. A Németh Toll Kft. felszámolás alatt áll, épületeit  próbálják eladni. A biogázüzem pedig októberben – amikor lejárt az uniós támogatással együtt járó ötéves működési kötelezettség határideje – leállt.