Imahelyet is terveznek az új M43-as mellé

Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook oldala, nem csak makóiaknak!

 Ökumenikus imahelyet szeretne építeni valaki az M43-as új szakasza mellett, a tervekben kövegyinek nevezett, valójában Magyarcsanádhoz közelebb lévő pihenőhelynél. „A szakrális emlékhely kialakítása több megbeszélésen is felmerült, az ügyben jelenleg folynak az egyeztetések" – pontosította értesülésünket [namelink name="Loppert Dániel"], az autópályát építtető állami cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője. Most, tavasszal kezdik építeni a Makótól Románia határáig húzódó, 23,1 kilométeres szakaszt. A 40 milliárdos beruházást tervező cégnél, az Utiber Kft.-nél azt mondták, három héttel ezelőtt, a NIF-fel tartott egyeztetésen vetődött föl az emlékhely ötlete először, és a végleges engedélyes tervek jóváhagyása előtt fognak ismét egyeztetni róla. Magyarcsanád jegyzője, [namelink name="Benákné Bárdi Ilona"] azt mondta, a polgármesteri hivatalban már megvan a rajz, amelyen látszik a pihenőhelyre tervezett benzinkút és a parkoló. Ezek megépülnek rögtön, míg az étterem-szálloda és az említett emlékhely talán később. A pihenő a Románia felé haladó forgalom számára lesz könnyebben megközelíthető.

A magyarcsanádi, jeltelen kun kereszt egy legalább 500 éves emlékhely. Azt már nem tudni pontosan, mire hívta fel az utazók figyelmét. Fotó: Sulinet

Az emlékhely nem állami pénzből, hanem adományokból, felajánlásokból készülhet el. Úgy tudtuk, kialakítását a Szeged–csanádi Egyházmegye kezdeményezte, de a püspökség sajtóreferense, [namelink name="Bartucz Katalin"] azt mondta, ez nem így van. [namelink name="Kiss-Rigó László"] megyés püspök azt javasolja nekünk, keressük az ötlet gazdáját. A NIF-nél ebben nem tudtak segíteni, eddig ők csak a püspökséggel egyeztettek.

Bárkié is ez az elképzelés, ennél jobb helyet tényleg nehéz lenne találni a megvalósításához. A közeli Nagylakot régebben a Balkán és a Nyugat kapujának nevezték, pedig ez a nyugati és az ortodox kereszténység találkozóhelye is. Az 1500 lelkes Magyarcsanád is egyedülálló, hiszen a románok, szerbek és cigányok lakta településen négy templom áll, ebből kettő ortodox. Az elsőt 1808-ban építették a románok és a szerbek együtt, később, 1880-ban a szerbek felhúztak maguknak egy újat. A reformátusok 1912-ben, a római katolikusok 1939-ben folytatták a sort. A közelben, az egykori Belezi ér partján van már egy szakrális emlékhely, bár azt nem lehet pontosan tudni, miért állították. Ez a 290 centi hosszú, de a földből csak 120 centire kiálló „kun kereszt". Gneisztömbből faragták, valószínűleg Erdélyből, a Maroson úsztatták le idáig. Jel nincs rajta. Ilyen kereszteket Közép-Európában a XIII.-tól a XVI. századig állítottak, határjelnek, balesetek, gyilkosságok vagy szerencsés megmenekülések emlékére. A néphit szerint itt volt IV. (Kun) László királyunk (1262–1290) sírja. Őt azonban a források szerint a Maros túloldalán, Őscsanádon temették el. A másik elképzelés szerint az 1514-es parasztfelkelés idején itt húzatta karóba Dózsa György a fogságába jutott urakat, többek közt Telegdy István kincstartót és Csáky Miklós csanádi püspököt. Ennek jövőre, május 24-én lesz az 500. évfordulója.