Perre ment igazáért a gázkutató cég

A Makói-árokban földgázt kutató cég a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt perelte be, mert az állami intézmény a környezetvédelmi hatósággal együttműködve megtagadta az engedélyt a cégtől a hidraulikus rétegrepesztésre. E nélkül pedig, mint korábban [namelink name="Szabó György"], a kft. ügyvezető igazgatója mondta, nem tudják elérni a mély rétegekben lévő palagázt.

Nem a repesztésre

Az Egyesült Államokban, ahol már hosszabb ideje foglalkoznak palagáz-kitermeléssel, 2008 óta több mint négyszeresére nőtt a hármas erősségű vagy nagyobb földrengések száma, és ez az Ohiói Természeti Erőforrások Hivatala szerint „nagy bizonyossággal" azért alakult így, mert a rétegrepesztés közben keletkezett szennyvizet föld alatti kutakba öntik – írja a Föld Barátai Európa nevű szervezet tanulmánya, amely az Unió támogatásával készült. A Nem hagyományos és nem kívánatos című dolgozat kitér arra, hogy 2011 áprilisában, a Bradford megyebeli Chesapeake mellett gázkitörés történt, 38 ezer liter repesztőfolyadék ömlött ki, elárasztva legelőket, patakokat, emiatt családokat kellett kitelepíteni. Amerikában ezernél több, rétegrepesztéshez köthető ivóvíz-szennyezési panaszt dokumentáltak a tanulmány szerint.

Amikor a TXM partnereivel elkezdte a kutak fúrását, még volt környezetvédelmi hatástanulmánnyal megtámogatott engedélye a rétegrepesztésre. Az amerikai Falcon magyar leányvállalata 7 éve kutatja a szénhidrogénmezőt, és a kezdeti, biztató eredmények után jó néhány kudarc érte. Amikor 2006-ban rádöbbent a magyar közvélemény, hogy 600 milliárd köbméternyi gázról van szó, elindult a polémia, hogyan lehetne ezt a kincset inkább saját kézben tartani. Aztán kiderült, még az sem biztos, hogy a kitermelés sikerül. A TXM-et, miután már 75 milliárd forintot befektettek a kutatásba, otthagyta partnere, az ExxonMobil, majd a Mol is felbontotta a szerződést. Az új partnerrel, a szerb NIS-szel 2011-ben kötött megállapodást a vállalat. Azután a hatóságokkal gyűlt meg a gondja. Környezetvédelmi okokra hivatkozva vonták vissza a rétegrepesztésre vonatkozó engedélyt – a háttérben Illés Zoltán, az akkori környezetvédelmi államtitkár markáns álláspontját sejtette a szakma –, pedig a cégnek a korábbi engedélyét hazai hatástanulmány támasztotta alá. Azóta készült egy másik ilyen dokumentum is. Tény, hogy a környezetvédők az Egyesült Államokban előfordult katasztrófa miatt ellenzik ezt az eljárást, és nem is tartják jó ötletnek a palagáz hasznosítását. A TXM azzal védekezik, hogy a baleset elkerülhető, másrészt pedig 1953 óta nagyon sok ilyen műveletet hajtottak végre, a TXM is repesztett, amíg volt rá engedélye, és nem történt baj. Egyes európai országokban tiltják az eljárást, a visegrádi országok miniszterelnökei viszont nemrég nyilatkozatban álltak ki a palagáz kitermelése mellett – ez pedig e művelet nélkül lehetetlen.

Szabó György lapunknak nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy keresetüket most tárgyalják először. Azt elmondta, ha győznek, az egyelőre annyit jelent, hogy az engedély megtagadása törvénysértő volt. Azaz ettől még nem lesz engedélyük. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke, Németh Zoltán, valamint Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője lapunk érdeklődésére közölte: a per első érdemi tárgyalása november 13-án 13 órakor kezdődik.