Jön a 38 milliárdos hőerőmű, ha a nép is úgy akarja

Hujber Otto a Délmagyarországnak azt mondta, azóta több település is jelentkezett, de ők ezután csak oda mennek, ahol a lakosság kétharmada úgy szavaz, kell az erőmű.

A Békés megyei Medgyesegyháza szavazópolgárainak többsége múlt vasárnap úgy látta, nem tenne jót a dinnyeföldeknek, ha a közelben épülne egy szalmát, kukoricaszárat, cukorcirkot és energiafüvet elégető hőerőmű. A szomszédban lezajlott népszavazás eredményét látva megyénk keleti szélén két településen is úgy döntöttek, megkeresik a céget. Csanádpalota és Pitvaros polgármestere is szívesen venné, ha a hoppon maradt befektető a közelben valósítaná meg a 38 milliárdos nagyberuházást.

A csanádpalotai gazdáknak hasznot hozhat a hőerőmű.
Fotó: Karnok Csaba
– Egyrészt ez a térség teljes mértékben alkalmas lenne egy biomassza-erőmű működtetésére, szakértőkkel egyeztettem, és kiderült, hogy az itt honos növénykultúráknak semmiféle kárt nem okozna egy ilyen létesítmény működtetése – mondta lapunknak Kovács Sándor csanádpalotai polgármester. – A község lakóinak véleményére is kíváncsi vagyok, ezért társadalmi vitára bocsátom a kérdést: legyen-e erőművünk? Már fel is vette a kapcsolatot a céggel.

A község a beruházás céljára felajánl két lehetséges területet is – az árról meg tudnának egyezni. Komoly érv a község mellett, hogy a környéken 60-70 ezer hektárnyi termőterület áll rendelkezésre, ahol az erőműben hasznosítható növényeket is termeszthetnek.

Ám a szomszédos Pitvaros első embere is lépett. A 133 álláshely és a lehetséges iparűzésadó-bevétel komoly érv amellett, hogy a községbe invitálják az eddig Békés megyében gondolkodó befektetőket. Dénes László polgármester lapunknak elmondta: nem zárja ki, hogy Csanádpalotával közösen tárgyaljanak a projekt lehetséges megvalósításáról. Eredményes tárgyalások esetén akár egy éven belül felépülhet az erőmű, és megkezdődhet a termelés, ami a jelzettnél is több családnak biztosítana egzisztenciát, hiszen állandó szerződést jelent a környék gazdáinak is.

A kedélyeket egyelőre hűti Hujber Ottó, aki lapunk kérdésére elmondta, a medgyesegyházi népszavazás óta több település is megkereste a cégét, de most türelmet kér.

A szalmával, szárral működő hőerőmű látványterve. Ötven kilométeres körzetből várná a tüzelőanyagot Fotó: BHD Kft.
– Eldöntöttük: ott valósítjuk meg az erőművet, ahol a lakosságnak legalább kétharmada támogatja a tervünket – mondta Hujber. A tervről azonban készségesen beszélt: az ötven megawattosra tervezett erőmű 38 milliárd forintba kerülne, 133 embernek adna munkát. Első lépcsőben egy húsz megawattos rész készülne el, ez nemcsak gabonaszalmát, de kukoricaszárat, energiafüvet is hasznosítana. Emellett a bioetanol-gyártó üzemek által feldolgozott cukorcirok maradékát is elégetné. A cég ötven kilométeres körzetben kötne megállapodást a termelőkkel a nyersanyagról.

A forgalomtól és a füsttől tartottak

Medgyesegyházán a helyi önkormányzat támogatta a beruházást, tavaly azonban tiltakozó mozgalom szerveződött a településen. Az Élhető Medgyesegyházáért Egyesület népszavazást kezdeményezett. Szóvivőjük, Holecz István vállalkozó azt nyilatkozta, nem hisznek a beruházó ígéreteinek. Feltételezték, az erőműbe messziről, utakat rongáló kamionokkal szállították volna az anyagot. Szerintük a helyi vállalkozások piaci pozíciói is romlanának, ha a vevő megtudná, árujuk egy „égetőmű" mellől származik. Leginkább mégis attól tartottak, hogy nemcsak biomasszát, hanem kommunális hulladékot is égetne az erőmű. Márpedig a közeli szemétlerakók engedélye 2010-ben lejár. A vasárnapi népszavazáson a medgyesegyháziak 70 százaléka vett részt, és a szavazók 71 százaléka elutasította az erőművet.

A beruházó

A BHD Hőerőmű Kft. 2005. július elsején jött létre, honlapja szerint azzal a céllal, hogy „biomassza eltüzelésére épülő villamos hőerőművek létrehozásában működjön közre". A társaság jelenlegi alaptőkéje 2 milliárd 200 millió forint. A cég vezetője Hujber Ottó, akit az újságok az MSZP-hez közel álló vállalkozóként említenek, aki részt vett az orosz államadósság rendezésében. A társaság az országban 10 szalmatüzelésű, elektromos áramot termelő erőművet tervez – az összteljesítmény meghaladná a Paksi Atomerőműét. A szerencsi beruházás, az ezzel járó kamionforgalom ellen korábban a tokaj-hegyaljai borászok tiltakoztak.