2019.05.26. 14:09
A félelem volt az úr Mórahalmon 2015-ben
A nyugalom szigete volt Mórahalom, azonban a 2015-ös migránsválság kitörése után a félelem lett az úr a városban. A határzár megépítése óta újra nyugalom van a településen, de a helyiek nem felejtenek.
Az illegális migráció jövőbeni kezelése az egyik legfontosabb kérdése a vasárnapi európai uniós választásoknak. Még mindenki emlékszik arra, amikor 2015-ben százezrek vonultak át ellenőrizetlenül az országon. Csongrád megyében Mórahalom volt az a település, ahol még a szenteste sem telt békében, az ablakok alatt vonuló tömeg miatt. Elmentünk a településre, ahol kiderült, hogy az emberek nem felejtették el az akkor történteket. Először a polgármesterrel találkoztunk.
– 2015-ben már 4–5000 ember ment keresztül a városon naponta. Közterületen, intézményen, tanyákon, udvarokon, lakásokon, boltokon, temetőn gázoltak át, ami egyre nagyobb nyomást gyakorolt a városra – mondta a Délmagyarországnak Nógrádi Zoltán. A polgármester emlékezetében még élénken él az az időszak. Elmondta azt is, hogy a migránsáradat magával hozta a közbiztonság romlását is. A rendőrségnek és a polgárőrségnek szinte egy szabad perce sem volt. – Nehéz ezt elképzelni, de nemegyszer előfordult, hogy udvarokból, lakásokból kellett kitessékelni a migránsokat. Arról nem is beszélve, hogy nem voltak tekintettel az emberek munkájára sem. Gondolkodás nélkül vágtak át a veteményeseken, termőföldeken – tette hozzá a polgármester. Nógrádi Zoltán azt is elmondta, hogy az egyébként tiszta kisvárosban szeméthegyeket hagytak maguk után a migránsok, akik miatt biztonsági őrökkel kellett védeni az intézményeket, sőt még a templomot is be kellett zárniuk.
Szabó Jenő földjei a határ mellett fekszenek. 2015-ben mindent letapostak, és az öntözőrendszert is tönkretették a migránsok. Fotó: Kuklis István
– A helyzet kikészítette a várost és a városvezetést is. Csányi László alpolgármesterrel felváltva aludtunk bent a hivatalban, mert minden éjszaka történt valami rendkívüli. Úgy tűnt, hogy a turizmusunk, az iparunk és a gazdaságunk is ellehetetlenül. A város teljesen élhetetlen lett – emlékezett vissza Nógrádi Zoltán.
Hasonlóan emlékszik Szabó Jenő is, akinek közvetlenül a határ mellett vannak földjei.
– Burgonya és dinnye volt akkor a földekben, amikor tömegével jelentek meg a migránsok a határon. Megkerülhették volna a veteményt, de nem tették, mindent letapostak, és az öntözőrendszert is tönkretették – mondta a gazdálkodó, aki szerint a helyiek, főleg a tanyavilágban élők félelemben éltek hosszú hónapokig. Szabó Jenő azt is elmondta, hogy egy idő után már agresszív csoportok is megjelentek a környéken.
– Volt, hogy egészen egyszerűen elállták az utat, és nem engedtek tovább addig, amíg nem kaptak útbaigazítást vagy éppen ivóvizet. Szörnyű hónapok voltak azok, de a határzár megépítése után a migránsok is eltűntek a környékről. Most újra nyitva hagyhatjuk a kapukat, nem kell félelemben élni – tette hozzá Szabó Jenő.
