Új intézkedések

2022.07.19. 11:03

Divatba jött az extraprofitadó: a görögök viszik a prímet 90 százalékos adótervükkel

Hazánk mellett elsőként az Egyesült Királyság, Olaszország és Görögország jelentett be energiaipari különadót, míg Spanyolország és Belgium nemrégiben állt elő hasonló tervekkel.

Hazánkon kívül több európai országban is extraprofitadó (windfall tax) kivetéséről döntöttek, vagy ilyen lépés bevezetését tervezik. Van azonban egy lényeges különbség a magyar és a többi európai ország – adott esetben tervezett – megoldása között, mégpedig, hogy míg idehaza nem csupán az energiacégekre rótták ki az új sarcot, hanem egyebek között a pénzintézetek, a távközlési vállalatok, a kiskereskedelem és a légi közlekedés is az érintettek között van, Nyugat-Európában kizárólag az energiaszektor megugró nyeresége szúrt szemet a kormányzatoknak - írja a Világgazdaság.

A spanyol El País is ezt emeli ki minap megjelent cikkében, hogy bár az Egyesült Királyságban és az Európai Unió több tagállamában – köztük Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Belgiumban – bejelentették az extraprofitadó kivetését olaj-, gáz- és villamosenergia-vállalatok rendkívüli nyereségére, egyelőre csak egy európai ország, Magyarország vezetett be hasonló adót a pénzintézeteknek, amelyeknek a jövedelmét növelik a kamatemelések.

Madrid az energiára is kiveti

A legújabb intézkedésekkel kezdve, múlt kedden Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter egyszeri, 25 százalékos extraadó kivetését javasolta a gáz- és áramszolgáltatókra, valamint a kőolaj-kereskedőkre. Ugyanaznap Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök további részleteket közölt a – már korábban bejelentett – ibériai energiaipari vállalatokra kivetendő adóról, és elmondta, hogy Madrid a 2022-es és 2023-as pénzügyi év nyereségéből évente mintegy 2 milliárd euró adót szedne be. Az érintett vállalatok várhatóan azok lesznek, amelyeknek az éves forgalma meghaladja az 1 milliárd eurót, vagyis az Iberdrola, az Endesa, a Naturgy, a Repsol és a Cepsa.

Spanyolországban az olaj- és gázipari vállalatokra és a bankokra már most is magasabb, 30 százalékos társasági adókulcs vonatkozik, mint a 25 százalékos kulccsal adóztatott többi vállalkozásra, bár a különböző levonások általában csökkentik az adóalapot.

A legnagyobb uniós országok közül Olaszország volt az első fecske, amely a liberális Mario Draghi vezetésével már márciusban 10 százalékos különadót vezetett be a rendkívüli nyereségre. Egy hónappal később 25 százalékra emelték ezt az adókulcsot, és a törvényhozók egy viszonylag nagy csoportja most ki akarja terjeszteni az adót az energiatermékekkel kereskedő bankok és brókerek extra nyereségére is.

Ráadásul a szigorítás visszamenőleges hatályú, hiszen a 2021 vége óta elért nyereség került a célkeresztjébe. A célja pedig nem más, mint hogy legalább részben finanszírozza a Draghi-kormány által jóváhagyott 14 milliárd eurós segélycsomagot, amellyel a háztartásokat és a vállalkozásokat az emelkedő energiaszámlák miatt érő csapást kívánták tompítani. Spanyolország az El País szerint árgus szemmel figyeli az olasz példát saját képlete kidolgozása során.

Görögországban méretes csomag jöhet

A legkeményebbnek eddig a május elején közölt athéni tervezet bizonyult: a jobbközép athéni kabinet a villamosáram-termelők extra nyereségét 90 százalékkal adóztatná meg. Az ebből származó bevételt a közüzemi számlák meredek emelkedésével küzdő háztartások bizonytalan helyzetének javítására fordítanák.

Két héttel később az Egyesült Királyság is előállt egy új 25 százalékos adó tervével, amelyet csak az olaj- és gázipari vállalatok nyereségére rónának ki, de az áramszolgáltatókra nem. Az első becslések szerint az új adó 2023-ban mintegy 6 milliárd eurót hozhatna Londonnak. Az adót várhatóan akkor vezetik ki, amikor az energiaárak visszatérnek a normális szintre – mondta Rishi Sunak pénzügyminiszter, aki Boris Johnson lemondásával miniszterelnök-jelöltté lépett elő.

Az Irish Independent információi szerint Írország is beszedne mintegy 60 millió eurót az energiacégektől, sőt az adókivetés mellett a törvényben azt is megtiltanák, hogy a vállalatok a terhet a fogyasztókra hárítsák.

Az energiavállalatokra kivetett különadó nem ütközött az Európai Bizottság ellenállásába, ugyanis az EU végrehajtó szervének egy március elején kiadott dokumentuma szerint „a tagállamok megfontolhatják ideiglenes adó kivetését a rendkívüli nyereségre, és kivételesen e nyereség egy részét a fogyasztóknak juttathatják”.

A bankszektor azonban más tészta. Bár több országban – köztük az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Portugáliában vagy újabban Svédországban is – különadót vetnek ki a pénzügyi szektorra a járvány idején segélyként átadott pénzek visszatérítésének fedezésére vagy a szektor rendszerszintű helyzetéből adódó kockázatok miatt, csak egy ország, Magyarország vezetett be különadót az extraprofitjukra.

A lengyelek is fenyegetnek

Lengyelországban ugyan nemrégiben tárgyaltak a pénzügyi szektor váratlan nyereségének megadóztatásáról, ám egyelőre inkább egyfajta fenyegetésnek tűnik a lépés kilátásba helyezése. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője tudniillik nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az adót akkor vezetik be, ha a pénzintézetek nem emelik a betéti kamatokat.

Váratlan helyen találkozhatunk hasonló megfontolásokkal, mint amelyek az Orbán-kormányt vezették a bankokra kivetett extraprofitadó elrendelésekor. A Financial Times információi szerint az Európai Központi Bank (EKB) is keresi a módját, hogy az euróövezet bankjai ne profitálhassanak az utóbbi időben – különösen a járvány kitörése óta – nyújtott ultraolcsó finanszírozásból a kamatok emelkedése után. 

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!