Megváltoztathatják a rokkantnyugdíjazás szabályait

Juhász Ferenc, az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) januárban reaktivált főigazgatója, a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítását koordináló bizottság vezetője szerint erre akár év első felében sor kerülhet. A mostani rokkantnyugdíjasok járadékfolyósításának feltételei lényegében nem változnak.

A törvény tervezett módosításának lényege, hogy a meglévő ellátások mellett bevezetik a rehabilitációs járadékot, az ellátásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási rehabilitációt, és szabályozzák ennek feltételeit. A rehabilitációs járadékot a jövőben ellátásba kerülők kapnák, ha a munkaügyi szervezetekkel rendszeresen tartják a kapcsolatot, és részt vesznek az újbóli foglalkoztatásukat segítő rehabilitációban, azaz elmennek a képzésre, átképzésre, új szakmát szereznek.

A minősítésben a jövőben várhatóan figyelembe veszik a vizsgálatra jelentkező képzettségét, életkörülményeit, elhelyezkedési esélyeit. A minősítő bizottságokba az orvosok mellé bekerülnek a foglalkoztatási szakemberek, a vizsgálat középpontjába pedig nem az elveszett, hanem a megmaradt készségek lesznek. Ehhez már elkezdték felkészíteni a minősítéssel foglalkozókat is, új szakma lesz például a rehabilitációs menedzser, aki a vállalkozásokkal tartja a kapcsolatot, és segíti a megváltozott munkaképességűek beilleszkedését. Megváltozik az egészségkárosodottakat foglalkoztató védett szervezetek funkciója is: nagyobb súlyt kap az, hogy visszajutassa az embereket a munkaerőpiacra, több lesz a szakértő és a több szempontú a vizsgálat is.

A munkaadó meghatározott keretek közt kaphat bértámogatást, ha az általa foglalkoztatott munkaképességének legalább felét elvesztette. A támogatás összegét a bruttó átlagkeresethez kötik, és az összege diplomás esetén sem haladhatja meg a foglalkoztatás éve előtti második év - idén 2005 - országos átlagának 120 százalékát.

A rendszer átalakításának sikere a rendelkezésre álló pénz összegétől is függ - teszi hozzá a főigazgató, aki igencsak számít az uniós pénzekre is. A kormány ugyanis 2007-ben és 2008-ban 400-400 millió forintot szán erre, ami nyilván kevés a rehabilitációs centrumok kialakításához, a képességvizsgáló, pszichológiai laboratóriumok és a szakértői hálózat fejlesztéséhez, a fogyatékos emberek integrált képzési feltételeinek kiépítéséhez, a rehabilitációs vállalkozások létrehozásához, ösztönzéséhez. A főigazgató szerint egyébként így is legkorábban 3-5 év múlva érzékelhető majd az átalakítás jótékony hatása, és ez sem a nyugdíjkiadások csökkenésénél elsősorban, hanem a munkavégzéshez kötődő adó- és járulékbevételek, s a megfelelő munka, a jobb jövedelem teremtette egzisztenciális biztonság révén.