Ország-világ

2007.01.31. 15:19

Növekvő érdeklődés a műszaki pályák iránt

Már csak két hét áll a tovább tanulni kívánó fiatalok rendelkezésére, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézményre adják voksukat, és ehhez milyen szinten és milyen tantárgyakból kívánnak vizsgázni. A jelent- kezési határidő február 15. Mosonmagyaróvári közép- iskolák vezetőit, tanárait, és persze az érintetteket, a végzős diákokat kérdezte a Kisalföld a témáról.

Mészely

Huszonegyből tizenöten

– Idén iskolánkban huszonegy diák érettségizik – tudta meg lapunk Farkas Istvántól, a Piarista Általános Iskola és Középiskola igazgatójától. – A mostani végzősöket négy éve tanítom. Néhányan közepes eredményekkel érkeztek intézményünkbe, közülük mára többen jó vagy jeles szintet értek el.
Az igazgató tájékoztatása szerint a diákok többsége első nekifutásra bejut az általa választott felsőfokú intézménybe.
– Összetartó, segítőkész, tisztelettudó, komoly diákok – jellemzi az osztályközösséget [namelink name="Lakatos István"] osztályfőnök. – A hazai felsőoktatás sokszínű és minőségi kínálatából igazi kihívást jelent kiválasztani a megfelelő szakot. A piarista szellemiségű intézményben már a tizedik osztály végére igyekeznek pályára irányítani a tanulókat. A végzősök között humán és reál beállítottságú egyaránt van, a huszonegy diákból négy fiú és egy lány készül műszaki pályára – fogalmazott az osztályfőnök. Legtöbben a klasszikus értelmiségi pályák, tudományegyetemek (ELTE, Pázmány, Széchenyi vagy agrártudományi) mellett voksolnak.
Elismerően szól tapasztalatairól Papp Ágnes tizenkettedikes diák is, aki 2004-ben költözött a Lajta-parti városba, és egy másik középiskolában töltött rövid idő után került a piarista intézménybe. A diák Győrben szeretne jogot tanulni, jó kommunikációs készségét kamatoztatná a pályán. A döntést maga hozta, családja megerősítette ebben és az iskola tanárai is segítségére vannak. Elmondása szerint az osztály huszonegy tagjából tizenöten készülnek felsőoktatási intézménybe, akik közül többen informatikusként, mérnökként, gyógyszerészként, néhányan bölcsészként, sőt, egy osztálytársa a Rendőrtiszti Főiskolán képzelte el hallgatói éveit.

Legtöbbjüket a „mennyibe kerül?”

foglalkoztatja


A Kossuth Lajos Gimnázium diákjai körében divatos a közgazdasági, a kommunikáció szak és a bölcsészkar – tájékoztat dr. Hansági Károly igazgató. Többségük távolabbi egyetemi városokban tanul tovább, a két tannyelvű osztályok diákjaiból néhányan Ausztriában tesznek szert egyetemi oklevélre. Idén nyáron 176 diák búcsúzik a Kossuthtól. Józsáné Purgai Csilla pályaválasztási felelős arról számolt be, hogy idén – a korábbi évekkel ellentétben – többen készülnek műszaki pályára és informatika szakra. Továbbra is népszerű a Corvinus Egyetem, az ELTE bölcsész- és jogi kara, az orvosi egyetem, de van, aki a pécsi vagy a veszprémi egyetem hallgatója kíván lenni. A diá- kokat leginkább a finanszírozás kérdése foglalkoztatja, hol mennyibe kerül egyetemistának lenni. Az információkat a különféle nyílt napokon, az egyetemek és a Felvételi Információs Szolgálat honlapján szerezhetik be.
Az iskolai pályaválasztási faliújságon is minden aktuális információt megtalálnak.
A visszajelzések szerint a jelentkezők nyolcvan százaléka jut be a kívánt felsőoktatási intézménybe, ez az arány a két tannyelvű és a matematika tagozatos osztályokban a legmagasabb.
Puskás Lilla 13. a-s diákot a „szabad bölcsészetek” szak érdekli, ezen belül szinte minden szakirány: az első helyen az esztétika és a filmelmélet-filmtörténet párosítás áll majd, utána a filozófia, talán művészettörténet. Osztályukban, mint meséli, egyáltalán nem jellemző a bölcsészkarok iránti lelkesedés, a legtöbb diáktársát a jog és a közgazdaság érdekli, de sokan jelentkeznek gyógyszerészetire, orvosira. Egyik diáktársa újságírónak-rendezvényszervezőnek készül, és négy emberről is tud az évfolyamról, akik a filmrendező szakkal próbálkoznak. Szerinte a tanulók aszerint választanak, hogy mi az a szakma, amit esetleg el tudnak képzelni maguknak, de sajnos általában nincsenek tisztában azzal, melyik egyetemtől mit várhatnak.

Több szakma –

nagyobb elhelyezkedési lehetőség


Pozsgai Eszter, a Bolyai-iskola 12. b osztályának vezetője szerint osztályában a huszonkét diákból mindenki tovább kíván tanulni: legtöbbjük a 13. (és 14.) évfolyamon szeretné elmélyíteni azokat a szaktárgyi alapokat, amelyeket az elmúlt négy év során az iskola biztosított számára, és ezáltal egy szakmát tudhat kezében.
– Szeretek emberekkel foglalkozni, segíteni rajtuk – meséli Mincsor-Szabó Adrienn, a Bolyai végzőse. Éppen ezért érettségi után szociális munkásként szeretne tovább tanulni. A pénz- és számviteli ügyintéző profilú osztály huszonkét tanulójából viszont tizennyolcan biztos, hogy a tanintézmény falai közt maradnának a jövő tanévben is, hogy az egy év alatt OKJ-s vizsgát tehessenek. Az egyik közülük Fűzfa Hajnalka, aki úgy gondolja, hogy az egyetem elvégzése helyett inkább különféle tanfolyamokon szerez okleveleket, így több szakmával több esélye lesz az elhelyezkedésre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában