Reformok és új feladatok a győri zöldhatóságnál

Az egységes környezetvédelmi reform első lépéseként a környezetvédelmi tárca két zöldhatóság megszüntetését rendelte el. Második körben a nyíregyházi mellett a nyugat-dunántúli – szombathelyi – laboratórium tevékenysége szűnt meg, feladatai az észak-dunántúli felügyelőséghez kerültek.
– Ennek értelmében felügyelőségünk látja el a laboratóriumi tevékenységet Zala és Vas megyékben is, s szolgáltatja az adatokat a nyugat-dunántúli felügyelőség részére. Ez mintegy ötvenszázalékos többletterhelést jelent, a feladatok ellátásához a laboratóriumi tevékenység nagyfokú racionalizálására van szükség. A pluszfeladatok között lesz a Rába folyó szennyezésének ellenőrzése is, amit eddig Szombathely végzett – mondta el Gerencsér Tivadar, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.
A Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye területét felügyelő zöldhatóság tavaly 15 ezer ügyféllel foglalkozott, 6300 határozatot és 6 ezer szakhatósági állásfoglalást adott ki. Az ügyfélszolgálati irodán 4500-an fordultak meg.
Az igazgató elmondta, hogy az építési igazgatás körében 3 ezer, természetvédelmi ügyekben 1360 állásfoglalást adtak ki. Az illetékességi terület terheltségére jellemző, hogy 1500 légszennyező telephelyen mintegy 12 ezer kibocsátó forrás található. A hulladéktermelők száma eléri a 3 ezret, míg 252 nemveszélyes- és 88 veszélyeshulladék-kezelő tevékenykedik a területen. A felügyelőség laboratóriuma közel 3 ezer vízmintából 60 ezer, 550 hulladék- és talajmintából 11 ezer komponenst vizsgált tavaly.
– Az elmúlt évben területünkön befejeződött a panelházak azbesztmentesítésének első üteme. A nagy projektek közül a soproni és a győri szennyvíztisztító telep megkezdte működését. A Rába völgyét ramsari területté (a madárvonulások szempontjából fontos, kiemelt vizes élőhely) nyilvánították – sorolta a felügyelőség vezetője.
Az új év várható lépéseivel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy a parlament elé kerülnek a klímavédelmi, a vízi közmű, valamint a nemzeti és natúrparktörvények. Preferálni kell az életminőség-javító beruházásokat. A 8 ezer milliárdos Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Környezeti Energetikai Operatív Program keretein belül az egymilliárd forint lehívásához meg kell alkotni a projekteket.
– Az ideinek a hulladékcsökkentés évének kell lennie, ezért kiemelten kell foglalkozni a betétdíjjal, a szelektív gyűjtés fokozásával, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosításával. A „zöldkommandós” ellenőrzések folytatásának szükségességét napjaink eseményei, például az illegális hulladék behozatala indokolja – magyarázta Gerencsér Tivadar.