Zsófi bot nélkül élhetne

– Zsófi a terhesség 29. hetében született, mindössze egy kiló húsz deka volt, oxigénhiányt, később agyvérzést állapítottak meg nála – meséli a kislány édesanyja, Schöberlné Csizmazia Zsuzsanna, aki még ma sem tudta feldolgozni a történteket.
– Terhességem huszonhatodik hetében elfolyt a magzatvíz. Rohantunk az ügyeletre, ahol az orvos rövid vizsgálódás után megkérdezte, autóval vagyunk-e, mert ha igen, azonnal menjünk Győrbe. Azt állította, így gyorsabb, mintha mentőt hívna... Aláíratott velünk egy papírt, amit mi persze el sem olvastunk rendesen az ijedség miatt. Később derült ki, hogy így nyugtáztuk: saját felelősségünkre megyünk kocsival. Győrben az orvos nem tudott az érkezésünkről. A saját fülemmel hallottam, ahogy a soproni kollégájával nem éppen udvariasan, emelt hangon közölte, nem szabadott volna így elengednie. Ráadásul Győrből rohammentő vitt tovább Tatabányára, mert a megyei kórházban éppen valamilyen fertőzés volt a koraszülöttosztályon. Tatabányán méhen belül erősíteni tudták Zsófit, de csak három napig. Ez elég volt az életben maradáshoz, de így is csak egy kiló húsz deka volt, amikor megszületett. Oxigénhiányt, agyvérzést, központi idegrendszeri sérülést, spasticus agyi bénulást állapítottak meg nála, később ciszta is keletkezett az agyában. Két és fél hónapig volt inkubátorban. Ennek ellenére akkor úgy tudtuk, sikerült leküzdenünk minden hátrányt. Csak féléves korában derült ki, hogy számítanunk kell fogyatékosságára – csuklik el az édesanya hangja.
Mindennek ellenére Zsófi szellemileg teljesen ép, szeptemberben a harkai általános iskolában kezdi az első osztályt. Mozgásában azonban súlyosan korlátozott, annak ellenére, hogy szülei minden lehetséges módszert, kezelést, mqtétet, segítséget megadtak a kislánynak. A Pető-intézetbe jár fejlesztésekre, kipróbálták a Dévényi-módszert, a lovaglást, úszást, gyógytornát, masszázst, lézeres kezelést. Talán ennek köszönhető, hogy Zsófi nem ül kerekes székben: két bottal, vagy a lakásban a bútorokba kapaszkodva járni tud. Igaz, óriási erőfeszítésébe és fájdalmába kerül minden egyes mozdulat, hiszen kar- és lábizmai túlontúl feszesek, a hátizmai viszont lazák.
– Magyarországon elfogytak számunkra a terápiás lehetőségek. Eddig is igyekeztünk minden esélyt megadni a lányunknak, így lesz ez a jövőben is, ha anyagi lehetőségeink korlátot is állítanak elénk. Segítséggel azonban – hisszük – ezt az esélyt is meg kell adnunk Zsófinak – mondják a szülők.
Míg más gyerekek a játszótéren hintáztak, addig Zsófia a tornateremben küzdött minden apró mozdulatért. Most is mindig zenét hallgat, kívülről fújja a Gumimacit... Megérdemelné, hogy nagylány korában táncolhasson vagy legalább sétálhasson egy zöld parkban – bot nélkül.

Aki segíteni tud...

Egy alapítvány felkarolta Zsófi ügyét. Rajtuk keresztül bárki segíthet a kislánynak és szüleinek. Amennyiben összejön az utazáshoz szükséges összeg, Zsófi az ugyancsak soproni Bakonyi Leventével

augusztusban repülhet a kínai klinikára. Leventének is segítettek a Kisalföld olvasói, ő már másodszor utazik őssejtbeültetésre. Aki segíteni tud, a Halmozottan Sérült Gyermekek Fejlesztésére Alapítvány Budapest Banknál vezetett 10103386-

05927227-00000006-os számlán megteheti. Az utalványra kérjük, írják rá: Schöberl Zsófia javára.