Ország-világ

2014.04.11. 13:02

Új alkotmányt fogadott el a krími parlamenta

A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása.

A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi - 100 tagú - törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt.

A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület - amelyet annektált Oroszország - "demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak". Szerepel benne továbbá az, hogy "a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások". Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen.

A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt.

Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak, mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését.

A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel.

Március 16-án az oroszbarát krími vezetés kezdeményezésére tartott népszavazáson a szervezőbizottság adatai szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék támogatta a félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A ukrán törvényeknek ellentmondva megtartott népszavazás eredményét sem a kijevi vezetés, sem a krími tatárok vezetői nem tartják legitimnek, különösen az irreálisan magas részvételi arányt kérdőjelezik meg. A Krími Autonóm Köztársaságban tartott legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százalékuk ukránnak és 12 százalék krími tatárnak. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában