Rendeződhet az 1991 óta tartó névvita Macedónia és Görögország között

Zoran Zaev macedón miniszterelnök reméli, hogy Macedónia és Görögország mihamarabb megoldást talál az évtizedek óta fennálló macedón-görög névvitára, és folytatódhat országának euroatlanti integrációja.

A Vesti.mk szkopjei hírportál keddi beszámolója szerint a macedón kormányfő szlovéniai látogatása során beszélt a névvita megoldásának sürgetéséről. Mint mondta: a jövő hét elején ENSZ-közvetítéssel kezdődnek meg a probléma megoldását célzó tárgyalások a görög és a macedón fél között. Reményét fejezte ki, hogy ha ez az akadály elhárul országának európai uniós és NATO-csatlakozása elől, akkor akár már jövőre megkezdődhetnek a EU-csatlakozási tárgyalások.

Szkopje és Athén között évtizedek óta vita folyik Macedónia nevéről. Az ország 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, ám Görögország már akkor kifogásolta, hogy ezentúl a Macedón Köztársaság nevet kívánja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, s ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Görögország korábban azt javasolta, hogy Macedónia nevébe kerüljön be az Új vagy a Felső előtag, ezt azonban Szkopje mindeddig elutasította.

A legutóbbi macedóniai választást elveszítette a jobboldali Nikola Gruevszki, aki korábban tíz éven át vezette az országot, és hallani sem akart egy esetleges névváltoztatásról. A balközép irányultságú Zoran Zaev azonban többször is utalt arra, hogy rendezni kívánja a szomszéd országokkal fennálló vitákat, ezért pedig akár bizonyos engedményekre, így valamilyen névváltoztatásra is hajlandó lenne.