Gazdaságfehérítés

2022.10.11. 13:26

Mutatjuk, milyen ütemben várja az uniós források érkezését a kormány

A kormány továbbra is azzal számol, hogy az Európai Bizottság az év végéig elfogadja a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus magyar operatív programjait, az első pénzek érkezését pedig 2023-ra várja a kabinet – közölte a területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián – olvasható a VG-n.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

Forrás: MTI

Fotós: Kovács Attila

Navracsics Tibor kifejtette: a magyar operatív programok várhatóan még ez évi brüsszeli elfogadása után, 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben pedig 1047 milliárd forinthoz juthat hazánk. Bár azt is jelezte, hogy ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták

Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését

– mondta, emlékeztetve egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, és jó eséllyel az év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni.

Emlékeztetett, hogy a szintén még uniós tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek

csaknem 40 százaléka a klíma-, körülbelül 25 százaléka pedig a digitalizációs célokhoz járulna hozzá.

A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még továbbra sem döntött – közölte.

Ezeket vállalta Magyarország

Navracsics Tibor emlékeztetett az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett főbb magyar vállalásokra is, amelyek a következők:

  • a munkáját legkésőbb november 19-én megkezdő Integritás Hatóság létrehozása,
  • a Korrupcióellenes Munkacsoport átalakítása,
  • a korrupcióellenes keretrendszer erősítése,
  • az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről,
  • a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése, valamint az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése.

A Magyarországot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

még az Európai Bizottság adatai szerint is radikális kifehéredés figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és korrupciós helyzetben.

A szintén a portfóliójába tartozó területfejlesztésről a miniszter kifejtette: a jelenleginél jóval decentralizáltabb fejlesztéspolitikát kell megalkotni, mivel a legszegényebb európai uniós régiók között több magyar is található, ami nagyon magas regionális tagoltságot jelez – írja a VG.

Drasztikusan csökkent a feketegazdaság volumene

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a hazai áfarés már kedvezőbb volt az EU-s átlagnál, sőt ma már az első harmadba tartozunk az uniós tagállamok között. Ezt szolgálta például az online pénztárgépek és számlarendszer, valamint az ekáer bevezetése – sorolta.

Az ÁSZ-elnök előadása szerint Magyarországon drasztikusan csökkent a feketegazdaság mértéke az elmúlt években, s az eltelt évtizedben évről évre nagyobb ütemben nőttek az áfabevételek, mint a fogyasztási kiadások.

Ez az áfabeszedés hatékonyságát, a feketegazdaság visszaszorulását mutatja

– hangsúlyozta. A fekete- és szürkegazdaság további lehetséges eszközei között említette a deregulációt, azaz a túlszabályozottság csökkentését.

Így látják a magyarok a korrupciót

Az elemzést bemutató Mráz Ágoston Sámuel kritizálta a Transparency International által évről évre kiadott korrupciós mérőszámot, amely Magyarországról egyre kritikusabb képet mutat – olvasható a VG cikkében.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint a módszertani probléma az, hogy a Transparency International jelentése szakértői véleményeken alapul, az így kapott eredmény pedig szöges ellentétben áll a magyar gazdaságot jellemző objektív adatokkal, például az egy főre jutó GDP emelkedésével és a csökkenő áfaréssel.

A Nézőpont ezért rendre elkészít egy olyan közép-európai közvélemény-kutatást, amelynek során egyebek mellett arra kíváncsiak, van-e a megkérdezettnek olyan ismerőse, aki a fizetését részben vagy egészben zsebbe kapja. Az eredmények szerint Magyarországon idén háromból ketten válaszolták azt, hogy nincs, ami a régiós átlag fölötti érték. Az is kiderült, hogy

tízből heten úgy érzik, ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, nem éri támadás a hivatalos szervek felől.

Sőt, Közép-Európában Magyarországon a legnagyobb a hatóságok iránti bizalom – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában