Miniszterelnöki interjú

2023.11.10. 07:21

Orbán Viktor: a migránsokat nem szabad beengedni – HALLGASSA MEG!

„Egyetlen orvosság van a migrációval szemben: nem szabad őket beengedni az országba” – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

MW

Budapest, 2022. január 28. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. január 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Fotó: Fischer Zoltán

Orbán Viktor kiemelte: a migrációról szóló titkosszolgálati jelentés „felrajzol egy félelemteli horizontot” és „megerősít bennünket abban, hogy azt kell tennünk, amit eddig tettünk”. Hangsúlyozta: Magyarország volt az első ország, amely kimondta, hogy a migráció és a terrorizmus „kéz a kézben jár”, és ezt a jelentés is megerősíti.

Az interjút itt nézheti meg:

Kifejtette: nyilvánvaló, hogy a migránsok egyre agresszívebbek, gyakrabban alkalmaznak egymással és a határőrökkel szemben is erőszakot és egyre durvább eszközökkel próbálnak átjutni a határvédelmi kerítésen. E mögött a radikalizálódás mögött pedig valójában terrorszervezetek megbízottai, aktivistái állnak.

Nem magától radikalizálódik a helyzet a déli határainknál, hanem ezt kiképzett emberek „fűtik, alakítják, szervezik” – fogalmazott.

Elmondta: különbség van a migráció megítélésében azok között, akiknek nincs és akiknek van gyerekük. Míg az előbbiek személyes ügyként gondolnak a migrációra, azt mérlegelve, hogy ők maguk szeretnének-e olyan országban élni, ahol migránsok is vannak, addig a szülők azon gondolkodnak, hogy milyen országot hagynak a gyerekeikre és az unokáikra.

Megjegyezte: vannak olyan szülők, akiket nem érdekel, hogy eladósítják a családot, hogy „zűrzavar, kupleráj, rendetlenség” van a családban, „majd a gyerekek boldogulnak, ahogy boldogulnak”, és vannak szülők, akik „valami rendezettséget”, a jó élet esélyét szeretnék a gyerekeikre hagyni.

Orbán Viktor kijelentette: ő maga is mindig erre gondol, ezért hajlíthatatlan a migráció ügyében.

Kiemelte: nem az a kérdés, hogy a következő 20-30 évben belebotlik-e migránsokba Budapesten, hanem az, hogy ha egyszer beengedik a migránsokat, akkor „többet nem lehet kitenni” őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekeink, az unokáink és még azután több nemzedék is az életét olyan világban fogja leélni, „ami nem lesz jó, ami bizonytalan lesz, ami terrorcselekményekkel, bűnözéssel, gázai minigettókkal lesz tele” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez most lehet megakadályozni.

A kormányfő széles nemzeti egységet szorgalmazott a migráció ügyében, hangsúlyozva, hogy migránsokat nem szabad beengedni az országba. Azt mondta ugyanakkor, hogy a baloldal és a Jobbik is migrációpárti, és Brüsszelben mindent megszavaznak, ami a migrációt segíti elő.

„Migrációügyben egy nagyon széles nemzeti egységnek kellene lennie, amely azt mondja, hogy itt vannak a tapasztalatok a szemünk előtt, egyetlen orvosság van, nem szabad őket beengedni, mert az illegális migránsoknak bármilyen beengedése, az itt-tartózkodásuk elfogadása oda vezet, hogy nem lehet biztonságban, nyugodtan, jólétben élni, békességben élni majd Magyarországon se” – fogalmazott.

A beszélgetést itt meghallgathatja:

Hangsúlyozta: számos nyugat-európai, volt gyarmattartó országban ez már így van, és erre még rájött a 2015-ös migrációs hullám, amikor még több migránst engedtek be, innentől kezdve pedig „csak matematikai kérdés”, hogy a különböző civilizációkhoz tartozó emberek aránya hogyan fog megváltozni.

„És ott látják a saját országuk történetének a végét. (...) Vannak országok, amelyekről lehet azt gondolni a ma ott élőknek, hogy amikor meghalnak, az az ország már nem olyan lesz, mint amilyenben megszülettek” – mondta.

Kijelentette: Brüsszelben változásra van szükség.

A kormányfő az unió migránspolitikájáról azt mondta, Magyarország egy dolgot kér, hogy ne erőszakoljanak rá olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkretette: „Nem akarunk mini-Gázákat Budapest kerületeiben, meg terrortámadásokat, meg bandaháborúkat.”

Orbán Viktor azt mondta, hálát kell adnia azért, hogy nem egy olyan országban kell a migrációs szabályokról gondolkodni, ahol ott él a lakosság 10-20 százalékát kitevő migrációs közösség.

Magyarországnak helyén volt az esze és a szíve, ezt a hibát nem követte el, és nem is akar ugyanabba a helyzetbe kerülni, mint a nyugati államok, ezért nem akarja, hogy ráerőszakoljanak egy olyan politikát, ami őket tönkretette – érvelt. Hozzátette, Magyarországnak van egy toleranciaajánlata, amit elmond mindig a németeknek, a franciáknak, „a brüsszelitáknak”:

Magyarország nem szól bele, hogy ők hogyan csinálják, egy dolgot kér, tolerálják, hogy Magyarország másképp csinálja. „Ez a mi országunk, ez a mi dolgunk”

– közölte.

Magyarország toleranciaajánlatát azonban nem fogadják el, Európában egységes migránspolitikát akarnak, amelynek olyannak kell lennie, mint Európa nyugati felében – fogalmazott.

Az egységes migránspolitikáról elmondta: ide akarják küldeni a saját migránsaikat, migránsgettók felépítésére akarják kényszeríteni az országot, valamint jogot adnának Brüsszelnek arra, hogy veszélyhelyzetre hivatkozva bármikor, bármennyi migránst ideküldhessenek.

Kiemelte: régóta harcol ez ellen, és az ország jól áll ebben a harcban, de ez kiújuló küzdelem, és a következő hónapoknak ez lesz a nagy küzdelme, továbbá a jövő évi európai parlamenti választásoknak is ez lesz az egyik tétje.

A miniszterelnök azt mondta, ha a magyar kormány a nemzeti konzultáción megkapja a megerősítést, akkor ki tud tartani.

Orbán Viktor közölte, Magyarországnak meg kell védenie a déli határait és meg kell védenie álláspontját Brüsszelben, de a jogszabályait is meg kell vizsgálnia. Idegenrendészeti szigorításra van szükség a növekvő migrációs nyomás miatt – jelentette ki.

Azt mondta, a jelenleg hatályos magyar szabályozás jól kezelte a 2015-ös migrációs válságot, a Brüsszellel vívott csatáknak jó eszköze volt, de a migrációs nyomás nő, ezért szigorítani kell a jogszabályon.

Hozzátette: új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, amely világosan meghatározza, ki milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon, és e mögé egy erőteljes kikényszerítő idegenrendészeti erőt is helyez.

Orbán Viktor azt mondta, a céljuk az, hogy mindenkiről lehessen tudni, aki Magyarországon van, milyen jogcímen, mennyi ideig tartózkodhat itt, mert „egyébként ellopják tőlünk az országot”.

Magyarország a magyaroké, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, a szabályokat, hogy hogyan élnek ebben az országban, a magyaroknak kell meghatározniuk

– fogalmazott, jelezve, a törvényjavaslatot még idén elfogadja a parlament.

Kijelentette: a nemzeti konzultáció célja az egység. Azt mondta: a hatalom és az állam közösségi életének lényege a közös cselekvés képessége, hogy a legfontosabb kérdésekben egységes vélemények jöjjenek létre, és a kialakult vélemények tükrében, azoknak megfelelő módon közös cselekvés történjen.

A népszavazás, a parlamenti választás, a nemzeti konzultáció mind a közös cselekvés képességét adja, illetve erősíti meg Magyarországnak

– tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az Európai Uniót azért hozták létre, hogy béke és jólét legyen Európában, ezzel szemben ma háború van, békétlenség, és a világ nagy gazdasági blokkjai – Kína, Ázsia, az Egyesült Államok – versenyfutásában lemaradunk. Van egy történelmi érvünk arra, hogy miért kell mindenképp változás Brüsszelben – tette hozzá.

Elmondta:

a brüsszeli vezetés olyan konkrét rossz döntéseket hoz, amelynek mindannyian „megisszuk a levét”, ennek egyik példája a migráció, de idesorolta Ukrajna európai uniós tagságát vagy az ukrán–orosz háborúhoz való viszonyt is.

Az a vezetés, amely Brüsszelben van, egy globalista elit megbízását teljesíti – fogalmazott. Hozzátette: „Ők nem a mi embereink.”

A miniszterelnök kiemelte: a brüsszeli vezetés nemcsak nem azt csinálja, amit a magyarok szeretnének, hanem azt sem, amit általában az európai emberek. Az emberek nem akarnak migrációt, háborút, békétlenséget, jól megtervezett zöld átmenetet akarnak és nem olyat, amely tönkreteszi az iparukat – tette hozzá.

Hangsúlyozta:

A brüsszeli vezetést foglyul ejtette egy globalista elit, pénzügyi csoportok, nagy gazdasági erőcsoportok, és döntéseiket ezek érdekei motiválják, nem pedig a magyar, német, francia vagy olasz emberek érdeke. Ezért kell változást elérni

– jelentette ki.

Orbán Viktor azt mondta: nem az unióban kell elérni változást, „mert az unió mi vagyunk”, hanem a brüsszeli bürokraták világában kell változást elérni, hogy ők végre azt tegyék, ami az európai emberek érdeke.

Az ukrán helyzetről kifejtette: Isztambulban már megvolt a megegyezés, amit – „ezt mondja a diplomáciai pletyka” – amerikai utasításra az ukránok nem írtak alá.

Korábban Európának volt egy irányvonala, már 2015-ben, a krími válság idején, e szerint a konfliktust el kell szigetelni, mert „nem érdekünk, hogy egy nagy összeurópai konfliktus legyen belőle” – emlékeztetett. Azt mondta: az amerikaiak azonban beléptek ebbe a játszmába, és azóta nem az elszigetelés az irányvonal, hanem a kiterjesztés, így globalizálódik a konfliktus. Ez nem érdeke Magyarországnak és Európának sem – fűzte hozzá.

Kiemelte: az orosz–ukrán háború tönkreteszi Európát, „az, amit most csinálunk, fenntarthatatlan”, nem szabad folytatni. Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába – mondta.

Úgy fogalmazott, „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk”, azonban „az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak”, az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna.

Arról is beszélt, hogy szeptembertől már reálbérnövekedés van, sőt az OECD egy jelentése szerint a reáljövedelem tekintetében már a második negyedévben növekedés volt Magyarországon – mondta.

Kiemelte: a következő másfél hónap ugyanakkor a politikának nehéz lesz, mert itt vannak azok a nehéz kérdések, mint a háború, a migráció, és Brüsszelből támadások érkeznek. Nehéz kérdés az Ukrajnával folytatott, EU-tagságot megcélzó tárgyalások ügye is, amelyeket nem szabad megindítani, mert Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy a tagság ambíciójával tárgyalni tudjon – jelentette ki. Hozzátette: „Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.”

Hangsúlyozta:

Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel.

Azt mondta: „Amivel tartoznak, azt ide kell adni.”

Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével

– hangsúlyozta.

Felidézte, három dolgot vállaltak az idei évre a gazdaságban: azt, hogy a nyugdíjak értéke egyetlen forintot sem veszíthet, megvédik a munkahelyeket, valamint egy számjegyűvé vágják vissza az inflációt az év végére. Hozzátette: „Három dolgot vállaltunk a gazdaságban, mind a hármat teljesítettük.”

Kiemelte: 2024-ben visszaépítik a gazdasági növekedést, mert az 2023-ban „összezsugorodott nullára, vagy talán még az alá is esett”.

Elmondta: a gazdasági növekedés jó hír, mert ez a munkahelyek megvédésével, sőt, a munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz. Ezért 2024-ben „a növekedésen keresztül komoly segítséget kell adnunk a családoknak” – fogalmazott Orbán Viktor.

Megjegyezte: a minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése, a csok plusz megindítása már mind a 2024-es évhez tartozó ügyek, amelyek mind arról szólnak, hogy miként javuljon Magyarország, a magyar gazdaság és azon keresztül a magyar családok és a magyar emberek helyzete.

A kormányfő arról is beszélt, hogy ha Brüsszelben úgy látják, hogy bizonyos gazdasági mutatók nem jól alakulnak, akkor ők bizonyos intézkedésekre javaslatot tehetnek, és ha a javaslatokat nem fogadja el egy tagállam, akkor vannak eszközeik, hogy kikényszerítsék belőle.

Azonban Brüsszelben „fogalmuk sincs a magyar életről meg a magyar gazdaság törvényszerűségeiről”, és „mi tudjuk pontosan, hogy hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot, költségvetési hiányt és így tovább” – fogalmazott.

Elmondta: Brüsszel azt javasolja, hogy szüntessük meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. „De az tönkreteszi a magyar családok életét” – jelentette ki.

Úgy látja, „lesz egy nagy vitánk gazdaságpolitikai kérdésekben is”, ez hosszú vita lesz, és inkább a 2024 januárja és szeptembere közötti időszaknak lesz a nagy kérdése, de összefügg a júniusban esedékes európai választásokkal.

„Egy jó, értelmes, két lábbal a földön álló európai vezetéssel meg tudunk egyezni szinte minden kérdésben, de ez nem a mostani vezetés, ezt le kell váltani”, és kell egy új, jobb és barátibb európai uniós vezetés Brüsszelben – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában