Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.12. 06:46

Izrael a civilek evakuálását szorgalmazza Rafahból

Az izraeli–palesztin háború 129. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Egy férfi a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, 2024. február 12-én, Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti harcok közepette vizsgálja meg a házban történt károkat

Forrás: AFP

Fotó: Mohammed Abed

Az Egyesült Államok üdvözli a két izraeli túsz kiszabadítását, de most nem támogat átfogó izraeli offenzívát

A Fehér Ház üdvözölte hétfőn két izraeli túsz kiszabadítását a Gázai övezetben, aki izraeli katonai művelet során nyerte vissza szabadságát Rafah városban, ugyanakkor nem támogat offenzívát, amíg a civilek biztonsága nem garantált.

John Kirby, az amerikai elnök hivatalának nemzetbiztonsági szóvivője hétfői sajtóértekezletén kijelentette: az amerikai kormányzat továbbra is dolgozik azon, hogy a többi, még a Hamász fogságában lévő túsz kiszabaduljon, és megismételte a Fehér Ház korábbi közlését, miszerint zajlanak az egyeztetések.

Az illetékes kijelentette, nem tudja megerősíteni a számokat, miszerint a túszok érdekében végrehajtott művelet során három további izraeli fogoly életét veszítette és mintegy 100 palesztin is meghal. Azt mondta, hogy az izraeli műveletek során a civil áldozatok „megfelelő száma, a nulla”.

Kérdésre válaszolva John Kirby elismerte, hogy

az amerikai kormánynak nincsenek pontos információi az október 7-én elhurcolt túszok sorsáról, tartózkodási helyéről, állapotáról, és azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy többen már nincsenek életben, köztük amerikai állampolgárok.

A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora azt is kifejtette, hogy Rafah városában vannak legitim célpontok, miután a Hamász emberei az izraeli hadműveletek elől szintén a palesztin terület déli része felé húzódtak.

A fehér házi illetékes arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok dönthet-e úgy, hogy az izraeli műveletek módjától, és a palesztin áldozatok számától teszi függővé Izrael további támogatását, azt válaszolta: 

Izraelnek joga van megvédenie magát, és ebben az Egyesült Államok támogatja.

A külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén azt mondta, az eddig végrehajtott izraeli katonai csapások Rafah városban még nem jelzik egy átfogó izraeli művelet kezdetét, amit az Egyesült Államok csak feltételekkel támogat. Matthew Miller megerősítette, hogy az Egyesült Államok ellenzi az offenzívát a Gázai övezet déli részén, amíg nincs világos terv az ott tartózkodó civilek védelmére.

A külügyi szóvivő egyben sürgős vizsgálatot követelt Izraeltől egy 5 éves palesztin gyerek halála miatt, akinek a holttestét a hétvégén Gáza városában egy autóban találták meg. Hozzátette, hogy a vizsgálat eredményéről belátható időn belül tájékoztatást vár az amerikai kormányzat a felelősök elszámoltatására vonatkozó megállapításokkal.

Az amerikai médiának nyilatkozó további illetékesek ugyanakkor azt mondták hétfőn, hogy az adminisztrációt aggodalommal tölti el a Rafah-ban végrehajtott izraeli katonai művelet során meghalt palesztinok száma.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa óva intette Izraelt a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn óva intette Izraelt a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől a Gázai övezet déli csücskén található Rafah ellen tervezett katonai támadással, ahol több mint egymillió ember keresett menedéket a harcok elől.

Rámutatott, hogy egy ilyen katonai akció az immár egyébként is gyér humanitárius segélyezés végét jelenthetné, amire a térség 2,2 millió lakójának pedig égető szüksége van.

„Egy lehetséges teljes katonai bevonulás Rafahba, ahol nagyjából másfél millió olyan palesztin zsúfolódott össze az egyiptomi határon, aki nem tud máshová menekülni, félelmetesnek tűnik tekintettel arra, hogy rendkívül nagy számú civil, főleg nők és gyermekek halhatnak, illetve sebesülhetnek meg” – emelte ki Türk. „Egy ilyen művelet Rafahban az adott körülmények között további rémtettek veszélyét hordozza magában” – mondta, hozzátéve, hogy a világ ezt nem hagyhatja.

Türk ismét a palesztinok elleni kollektív büntetésnek és ezzel a nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a Gázai övezetben folytatott izraeli hadműveletet a radikális iszlamista Hamász felszámolására.

„Izraelnek tartania kell magát a Nemzetközi Bíróság jogilag kötelező határozataihoz és a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseihez. Figyelmeztették azokat, akik fittyet hánynak a nemzetközi jogra. A felelősségre vonhatóságnak kell következnie” – hangoztatta Türk.

A török külügyminisztérium is élesen bírálta a Rafah térségében végrehajtott támadásokat, a palesztinok „célzott elűzésével” vádolva Izraelt. „Erre a műveletre a gázai övezeti lakosság saját földjéről történő elüldözését szolgáló terv részeként tekintünk” – közölte a török diplomáciai tárca, hozzátéve, hogy aggodalommal figyelik a Rafah térségében fokozódó támadásokat.

A török külügyminisztérium szerint mindez csak súlyosbítja a humanitárius tragédiát, és aláássa a tartós tűzszünet iránti erőfeszítéseket.

Palesztin egészségügyi források szerint a hétfőre virradóra Rafah térségében végrehajtott izraeli támadásokban több tucat ember vesztette éltét.

A Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín al-Kasszám Brigádok késő délután közölte, hogy az izraeli csapásokban súlyos sebesüléseket szenvedett nyolc izraeli túsz közül hárman belehaltak sebeikbe. Bejelentették, hogy a következő napokban közzéteszik a halottak nevét, amint a jelenleg súlyos sebesültek sorsa egyértelművé válik.

Emírségekbeli ENSZ-nagykövet: el kell kezdeni a kétállami megoldás megvalósítását a gázai újjáépítéshez

Az izraeli-palesztin konfliktusban visszafordíthatatlan előrelépésnek kell történnie a kétállami megoldás megvalósítása felé ahhoz, hogy a térség országai elkötelezzék magukat a Gázai övezet újjáépítése mellett – jelentette ki Lana Nuszeibeh, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagykövete hétfőn a 11. dubaji kormányközi világtalálkozón (World Governments Summit).

Nuszeibeh szerint „nagyon erős” az arab országok közötti konszenzus arról, hogy ha majd véget ér az Izrael és a palesztin Hamász szervezet közötti véres háború, el kell indulni a kétállami megoldás megvalósításának útján ahhoz, hogy az arab országok hozzájáruljanak az újjáépítéshez.

„Az képtelenség, hogy mi folyamatosan adjuk a pénzt, aztán egyszer csak azt látjuk, hogy ami felépült, azt lerombolják” – mondta az ENSZ-nagykövet a konferencián, amelyet már 11 éve minden évben megrendeznek az emírségekben, és amelynek témája a jövőtervezés és a technológiai innováció.

„És az még nem is elég a térség országainak részvételéhez, hogy visszafordíthatatlan legyen az előrelépés, hanem ki kell dolgozni nemzetközi garanciákat, ki kell jelölni teljesítési fázisokat, és mindezt a folyamatot támogatnia kell az Egyesült Államoknak és más kulcsfontosságú szereplőknek” – tette hozzá.

Az Arab-öböl menti államok a korábbi izraeli-palesztin fegyveres konfliktusok után mindig segítettek a gázai újjáépítésben. Azonban a négy hónapja tartó, mostani gázai háború már példátlan mértékű pusztítást okozott az övezetben, nemzetközi adatok szerint lakosságának már 85 százaléka kénytelen volt elhagyni otthonát.

Josep Borrell: fontos az UNRWA-nak folyósított támogatás fenntartása

Mivel nincs alternatívája a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökségnek (UNRWA), alapvetően fontos a támogatás fenntartása, hogy az ügynökség folytatni tudja munkáját a Gázai övezetben – közölte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

Az EU-tagországok fejlesztési ügyekért felelős minisztereinek informális ülését követően Josep Borrell kijelentette: az UNRWA-nak folyósított támogatásának megszüntetése vagy hosszú távú felfüggesztése a jelenleginél jelentősebb humanitárius válsághoz vezetne.

GENNEZ, Caroline; BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Caroline Gennez, nagyvárosokért felelős belga fejlesztési együttműködési miniszter a tagországok fejlesztési ügyekért felelős minisztereinek informális tanácskozásán Brüsszelben 2024. február 12-én
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A humanitárius katasztrófát Gázában el kell kerülni – húzta alá – nemcsak a helyzet helyi javítása, hanem a térség stabilitása érdekében is, az instabilitás a Közel-Keleten pedig hatással lehet Európára is.

A főképviselő közölte: noha Izrael régóta el szeretné érni az UNRWA felszámolását, az ENSZ-ügynökség munkáját kiváltani azonban nem lehet. Egyetlen esetben lehetne leállítani az UNRWA tevékenységét, ha nem lenne többet palesztin menekült, ha megvalósulna a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása – jelentette ki.

„Ha ez az ügynökség megszűnik, az legkevesebb 5,6 millió ember életére lesz pusztító hatással. Ezek az emberek hontalanok, ugyanis nem létezik palesztin állam” – fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a nemzetközi közösség mellett Izrael érdeke is az UNRWA munkájának folytatása.

Kijelentette, a civilek védelmében a nemzetközi közösségnek el kell gondolkodnia az Izraelnek szánt katonai felszerelés szállításának leállításán.

„Ha a nemzetközi közösség úgy véli, hogy ez mészárlás, ha úgy gondolják, hogy túl sok embert öltek meg Gázában, talán kevesebb fegyvert kellett volna szállítani, hogy megakadályozzák ilyen sok ember halálát” – tette hozzá.

Arra vonatkozóan, hogy Izrael a Rafah elleni katonai támadás előtt a civilek evakuálását szorgalmazza, az uniós diplomácia vezetője azt mondta: „Evakuálni? De hova? Elmenekülni? De hova? Talán a Holdra?” – tette hozzá válaszában Josep Borrell.

Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője a rafahi civilek evakuálására vonatkozóan azt mondta: „hova lehetne kitelepíteni a palesztin lakosságot? Nem ismerek egyetlen biztonságos helyet sem a Gázai övezetben” – tette hozzá.

LAZZARINI, Philippe
Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) vezetője a tagországok fejlesztési ügyekért felelõs minisztereinek informális tanácskozására érkezik Brüsszelben 2024. február 12-én
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ-ügynökség munkája egyre több nehézségbe ütközik Rafah környékén. Az UNRWA munkatársai nem jutnak a helyi rendőrség nyújtotta védelemhez, a rendfenntartók legtöbbje ugyanis meghalt az izraeli támadásokban. A fegyveres védelem hiánya teljes mértékben ellehetetleníti a segítségnyújtást – mondta. Kiemelte: 

az ügynökség munkája lényeges, a támogatásnak célba kell jutnia, ugyanis – mint mondta – a térségben humanitárius katasztrófa fenyeget.

Kérdésre válaszolva Lazzarini kijelentette: nem áll szándékában lemondani azon izraeli állításokat követően, amelyek szerint az UNRWA legalább 12 alkalmazottja október 7-én részt vett az EU-ban terrorszervezetként kezelt, palesztin Hamász által vezetett, izraeliek elleni támadásban.

Egyiptom megerősítette a biztonsági erők jelenlétét a gázai övezet határán

Egyiptom fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el, megnövelte a biztonsági erők jelenlétét, és intenzívebb járőrözést végez a palesztin Gázai övezettel közös határszakaszán, különösen a rafahi és a Kerem Salom-i határátkelőknél – közölte több szemtanú és a biztonsági erők egy tisztviselője hétfőn a dpa német hírügynökséggel.

Egyiptom azután döntött a biztonsági erők átcsoportosítása mellett, hogy Izrael pénteken bejelentette: ki akarja terjeszteni a Gázai övezetet kormányzó Hamász palesztin szélsőséges szervezettel szembeni hadműveleteit Rafah város térségére is.

A rafahi határátkelőt korábban ért izraeli bombázások miatt javítási munkák váltak szükségessé, köztük a kerítés magasságának megnövelése és a szögesdrót megerősítése.

Az egyiptomi külügyminisztérium vasárnap este közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy egy Rafah elleni támadásnak „végzetes következményei” lehetnek. A tárca egyúttal nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy megakadályozzák Izraelt ebben a tervében.

Brit külügyminiszter: Izraelnek nagyon komolyan meg kell gondolnia a további gázai műveleteket

David Cameron brit külügyminiszter szerint London azt szeretné, ha Izrael nagyon komolyan átgondolná a helyzetet a további gázai műveletek megkezdése előtt. London hétfőn szankciókat is bejelentett olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

Cameron a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: Nagy-Britanniát nagyon aggasztja a Gázai övezet déli térségében, Rafah körzetében kialakult helyzet, mivel az ott összezsúfolódott civilek közül „sokan már négyszer, ötször, hatszor voltak kénytelenek elhagyni lakhelyüket”, mire eljutottak ebbe a térségbe.

Cameron szerint „lehetetlen még csak elgondolni is, hogy ennyi ember között hogyan lehet háborúzni”. A Rafah környékén tartózkodó civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek – mondta a brit külügyminiszter.

David Cameron felszólította Izraelt, hogy „álljon le és nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd.

Hangsúlyozta: London mindenekelőtt a harci cselekmények haladéktalan szüneteltetését kívánja, és azt szorgalmazza, hogy a hadműveletek leállítása fenntartható tűzszünethez vezessen a harcok újbóli fellángolása nélkül.

A brit külügyminiszter szerint ez szükséges az Izraelből elhurcolt túszok, köztük a brit állampolgárságú foglyok kiszabadításához, és ahhoz is, hogy segélyszállítmányokat lehessen bejuttatni Gázába.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

Cameron hétfői nyilatkozatában egy időben a londoni külügyminisztérium szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az elmúlt évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekmények; egyes illegális izraeli telepek zaklatással, megfélemlítéssel, erőszakkal próbálják rászorítani a palesztin lakosságot földjük elhagyására.

A London által bejelentett szankciók pénzügyi eszközeik befagyasztásával és beutazási tilalommal sújtanak több izraeli telepest, akiket a külügyminisztérium meg is nevez hétfői közleményében.

Az ismertetett esetek egyikében egyetlen telepes húsz palesztin családot üldözött el fizikai fenyegetésekkel, erőszakkal ciszjordániai lakóhelyükről.

A hétfőn meghozott szankciók előzményeként a brit kormány már tavaly decemberben bejelentette, hogy megtiltja olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

Akkori nyilatkozatában David Cameron úgy fogalmazott, hogy „a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák”.

Ezt a kitételt a szankciók hétfői bejelentéséről szóló közlemény is megismétli.

Izrael a civilek evakuálását szorgalmazza Rafahból

Izrael a Rafah elleni katonai támadás előtt megpróbálja evakuálni onnan az oda menekült palesztin civileket – közölte Ejlon Levi kormányszóvivő hétfőn.

Izrael hétfőn felszólította az ENSZ segélyszervezeteit, hogy segítsenek a gázai civilek evakuálásában az egyiptomi határnál fekvő Rafahból, a Gázai övezet legdélibb pontján, ahol a következő hadműveletet tervezik az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.

Az övezet északi részéről erre a területre telepítették ki korábban a palesztin lakosságot, ezért mintegy 1,4 millió civil él ideiglenes menedékhelyeken és sátrakban Rafah környékén.

Izrael Rafahnál négy Hamász-egység felszámolását tervezi, amelyek az izraeli hadsereg (IDF) tisztjei szerint jóval gyengébbek, mint a korábban Hán-Júnisznál küzdő iszlamista fegyveresek.

A térségben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként harcolhatnak a Hamász ellen a civilek jelenléte mellett anélkül, hogy áldozatokat szednének az áttelepített lakosság körében.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök pénteken katonai offenzívát hirdetett Rafah ellen, azt állítva, hogy enélkül Izrael nem érheti el célját, a Hamász katonai erejének felszámolását.

A város elleni katonai lépésekhez először meg kell védeni a civil palesztin lakosságot azokon a területeken, ahol a harcok zajlanak majd és ehhez pontos tervekre van szükség – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök vasárnapi, 45 perces telefonbeszélgetésükön Netanjahunak.

Holland bíróság: le kell állítani a vadászrepülőgép-alkatrészek szállítását Izraelnek

Hollandiának le kell állítania az F-35-ös vadászgépek alkatrészeinek Izraelbe irányuló exportját – döntött hétfőn a hágai fellebbviteli bíróság.

Egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy az izraeli F-35-ös vadászgépeket a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére használják

 – áll a bíróság ítéletében.

Az Oxfam Novib, a PAX Nederland és a The Rights Forum emberi jogi szervezet tavaly decemberben fordult bírósághoz, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a kormányt az export leállítására. A civilszervezetek szerint, a holland állam tudatában van annak, hogy Izrael a Gázai övezet bombázására használja az F-35-ös vadászgépeket.

Az amerikai gyártó tulajdonában lévő, de a hollandiai Woensdrecht légibázis raktárában tárolt repülőgép-alkatrészek szállítása bűnrészessé teszi Hollandiát a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnökben. Hollandia nemzetközi jogot sért azáltal, hogy lehetővé teszi a polgári lakosság elleni támadásokat

 – érveltek a jogvédők. Az illetékes bíróság decemberben azt az ítéletet hozta, az alkatrészek szállítása elsősorban politikai döntés, amelybe a bíráknak nem szabad beavatkozniuk.

Palesztin asszonyok és gyerekek egy izraeli légicsapásban lerombolt lakóház romjai között a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban 2024. február 12-én
Fotó: Hatem Ali/MTI/AP

A fellebbviteli bíróság ezt másként ítélte meg, és hétfői döntésében felhívta a figyelmet: 

"Izrael nem veszi kellőképpen figyelembe támadásainak a polgári lakosságra gyakorolt következményeit. Izrael Gáza elleni támadásai aránytalanul sok civil áldozatot követeltek, köztük több ezer gyermek életét".

„Hollandia több olyan nemzetközi szabályozás részese, amelyek előírják, hogy amennyiben fennáll a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének egyértelmű kockázata, Hollandia köteles megakadályozni a katonai felszerelések exportját” – áll a határozatban. A szállításokat hét napon belül le kell állítani.

A magyar kormány elítéli a Hamász támadásait és támogatja Izrael önvédelmi fellépését a terrorszervezettel szemben

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a tagországok fejlesztési ügyekért felelős minisztereinek informális ülését megelőzően kijelentette: a magyar kormány a leghatározottabban elítéli a Hamász támadásait, valamint támogatja Izrael önvédelmi fellépését az iszlamista terrorszervezettel szemben.

Fontos megtenni mindent azért, hogy a konfliktus ne váljon országok közötti összeütközéssé, valamint megtalálni az utakat ahhoz, hogy hatékonyan lehessen segíteni az ártatlan gázai civil lakosság humanitárius helyzetén

– emelte ki.

AZBEJ Tristan
Budapest, 2023. november 22. Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KIM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára 
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI

Újabb támadások voltak a Gázai övezetben, a Libanoni határnál és Ciszjordániában

Újabb támadások voltak a Gázai övezetben, a Libanoni határnál és Ciszjordániában a Hamász elleni háború 129. napján.

Az iszlamista Hamász terrorszervezet irányította gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb 67-en meghaltak, és több tucat ember megsebesült az izraeli hadsereg éjszakai támadásaiban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, de ez a szám tovább nőhet, mert többen még a romok alatt rekedtek.

A gázai minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 164-en haltak meg és 200-an sebesültek meg az övezetben. A háború kezdete óta összesen 28 340 gázai vesztette életét és körülbelül 68 ezren sebesültek meg.

Az emberek 2024. február 12-én, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, Izrael és a Hamász militáns csoport közötti harcok közepette megvizsgálják az izraeli bombázás során megsérült épületek romjaiban keletkezett károkat
Fotó: SAID KHATIB / Forrás: AFP

Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy vasárnap elesett két, 21 éves izraeli katona a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál, amikor a Hamász fegyveresei páncéltörő rakétával lőtték az épületet, melyben tartózkodtak.

Libanoni jelentések szerint dróntámadás ért egy járművet az izraeli határ közelében fekvő Bint Dzsebil kórházának közelében. A libanoni síita Hezbollah hétfőn közölte, hogy vezetőjük, Haszan Naszrallah találkozott a palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet főtitkárával, Zijád Nahálával.

Közleményük szerint a Gázai övezet és Ciszjordánia ügyeiről egyeztettek, valamint „az ellenállási tengely különböző színtereken nyújtott segítségéről”. Naszrallah és Nahála kijelentette, hogy „továbbra is erőteljes fellépésre van szükség a megígért győzelem elérése érdekében” – utalva a Hamász és Izrael között a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúra.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint agyonlőttek egy palesztint, aki izraeli katonákat próbált megkéselni Ciszjordánia déli részén, a Betlehemhez közeli Huszan falunál.

Egy merénylő szintén késsel támadt Jeruzsálem óvárosában az osztrák vendégház közelében állomásozó rendőrökre. A rendfenntartók rálőttek, majd a súlyosan sérült támadót kórházba szállították. A lövöldözésben egy járókelő is könnyebben megsebesült.

Josep Borrell: az UNRWA-nak folytatnia kell munkáját Gázában

Nincs alternatívája a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökségnek, az UNRWA-nak folytatnia kell munkáját Gázában – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok fejlesztési ügyekért felelős minisztereinek informális ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva azt mondta: semelyik más szervezet sem képes elvégezni azt a munkát, amelyet az UNRWA végez Gázában. 

Az embereknek továbbra is enniük kell, továbbra is orvoshoz kell járniuk

– mondta.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 

ki kell vizsgálni azon állításokat, amelyek szerint az UNRWA legalább 12 alkalmazottja október 7-én részt vett a Hamasz által vezetett izraeliek elleni támadásban.

Az uniós főképviselő aggodalmát fejezte ki a Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határ közelében tervezett izraeli támadás miatt, ami - szavai szerint - megakadályozná a humanitárius segítségnyújtást a területen. Véleménye szerint „többre van szükség annál”, hogy a nemzetközi közösség aggállyát fejezi ki Izrael gázai műveletei és a humanitárius helyzet miatt. 

Folytatni kell a nyomásgyakorlást Izraelre, hogy hagyjon fel a katonai műveletével a sűrűn lakott övezetben, és folytatni a humanitárius krízis elleni fellépést

– emelte ki.

Azon kérdésre válaszolva, hogy Donald Trump megjegyzése szerint a volt amerikai elnök nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítésik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat Borrell azt mondta: a NATO működése nem függhet a mindenkori amerikai elnök szeszélyeitől.

Legyünk komolyak, a NATO vagy létezik, vagy nem létezik

– mondta. A NATO nem lehet olyan katonai szövetség, amely az Egyesült Államok elnökének szeszélyétől függően működik napról napra - tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

Sok halálos áldozata van a rafahi izraeli légitámadásnak

Legkevesebb 50, más források szerint csaknem 100 halálos áldozata van a Gázai övezet déli részén lévő Rafah ellen hétfőre virradóra intézett izraeli légitámadásnak.

Asraf al-Kidra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője a sajtónak azt mondta, egyelőre 48 halottról tudni, a WAFA palesztin hírügynökség azonban mintegy 100 halottról – köztük sok nőről és gyerekről – adott hírt. A hírügynökség értesülései szerint az izraeli hadsereg körülbelül 40 csapást hajtott végre az egyiptomi határnál lévő város és környéke ellen, miközben folyamatosan ágyúzta a térséget.

A légicsapást a palesztin külügyminisztérium elítélte. A tárca az X-en közzétett közleményében azt vetette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szemére, hogy „nem a győzelem, csupán a bosszú hajtja”, a műveletek pedig nincsenek összhangban a nemzetközi joggal.

A palesztinok megvizsgálják a károkat egy épület romjai között, ahol a hírek szerint két túszt tartottak fogva, mielőtt kimentették őket az izraeli biztonsági erők 2024. február 12-i, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah-i hadművelet során, Izrael és a Hamász fegyveres csoport között zajló csaták közepette
Fotó: SAID KHATIB / Forrás: AFP

Mindeközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hétfőn ismét tűzszünetet sürgetett a felek között, és aggodalmát fejezte ki a Rafahot elleni műveletek miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Gázai övezet 36 kórházából 15 „részlegesen vagy csak minimálisan” képes ellátni feladatait, hozzátéve, hogy a segélymunkások „a tőlük telhető legtöbbet megteszik, lehetetlen körülmények között”.

Elmondta azt is, hogy a mostanáig célba juttatott orvosi segélyek „csak csepp a tengerben”, és a szükségletek minden nap egyre nőnek.

Az ENSZ adatai szerint az övezetben élők több mint 85 százaléka menekült el a harcok kezdete óta és minden ötödik gyerek vált súlyosan alultáplálttá.

Az izraeli hadsereg kiszabadított két túszt

Az izraeli hadsereg (IDF) hétfőre virradóra kiszabadított két, a Gázai övezetbe hurcolt túszt.

Az IDF közleménye szerint a hadsereg a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal és a különleges rendőri egységekkel közösen indított művelete során szabadította ki a 60 éves Simon Marmant és a 70 éves Louis Hare-t.

Mindeközben a hadsereg légicsapást intézett a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városa ellen. Az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szerint az akciónak mintegy 100 halálos áldozata van.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök X-en üdvözölte a túszok kimentését. 

Köszöntöm bátor harcosainkat merész fellépésükért, amely a kiszabadulásukhoz vezetett. Csak a katonai nyomás fenntartása a teljes győzelemig  vezet el az összes elhurcolt szabadon bocsátásához

– vélekedett.

A 129. napja fogva tartott két idős férfit stabil egészségi állapotban helikopteren a Tel-Aviv melletti Siba kórházba szállították további kivizsgálásra, ahol már találkoztak családjaikkal.

Az IDF szóvivője szerint korábban számos alkalommal készültek elraboltak kimentésére, melybe „végtelen órákat fektetünk”. 

Éjszaka betörtek a túszokat fogva tartó épületbe, és egy perccel később légicsapásokat intéztek a környék katonai célpontjai ellen a hamászosok közötti kapcsolatok felszámolása érdekében. Az akció során sok iszlamista terrorista vesztette életét.

Éjjel egykor nyitottak tüzet a második emeleti lakásra, ahol fogva tartották a Ner Jichák nevű, a Gázai övezet szomszédságában fekvő kibucból elhurcolt két izraelit, s a terrorellenes rendőri kommandó harcosai a kibontakozó tűzharcban, kimentésükig testükkel védték a két túszt.

A csapatok robbanószerkezettel betörték a titkosszolgálati információk szerint a túszokat őrző ház kapuját. Lőni kezdték őket az épületből és a közeli házakból, s mintegy egy órán át tartó csata kezdődött, hogy az izraeli erők elhagyhassák az épületet, miközben a környékre folyamatosan légicsapásokat mért a légierő.

A harcok során egy katona könnyebben megsérült. Az izraeli egységeket és a túszokat később egy előre megbeszélt helyről helikopterrel elszállították.

További 134 túsz van a Gázai övezetben, és mindent megteszünk, hogy visszakapjuk őket

– mondta az IDF szóvivője reggeli sajtótájékoztatóján. Jichák Hercog államelnök üdvözölte a két túsz kiszabadítását, és megígérte, hogy Izrael addig cselekszik, míg az összes elrabolt haza nem térhet otthonába.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában