A többség nem kívánja vissza a gyurcsányi megszorító politikát

Erdős Gergely szerint bár a díszletek időnként változnak, de a balliberális tömb célja változatlan: a hatalom megszerzése, akár az emberéletek és munkahelyek veszélyeztetésének árán is. Mint írja, a Demokratikus Koalíció és partnerei hozzáállása a járványhelyzethez több szempontból is elgondolkodtató. Egyrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy a 2008–2009-es gazdasági világválság kezelésében e politikai oldal teljes kudarcot vallott, a második Gyurcsány-kormány regnálása idején Magyarország az államcsőd szélére került. A szociális jelszavakat előszeretettel hangoztató és a jelenlegi kormányzat válságkezelését sorozatosan kritizáló balliberális szövetség a 2010 előtti megszorító politikájával ellehetetlenítette a magyar családokat, az időseket, illetve a kiskeresetűeket – derül ki a Magyar Nemzet számára készített elemzésből.

További aggodalomra ad okot, hogy Gyurcsány Ferenc jelenleg is olyan politikusoknak kíván teret nyitni a közéletben, akik aktívan közreműködtek az egykori szocialista–liberális kormány felelőtlen politikájának végrehajtásában

– hívja fel a figyelmet az elemző. A DK előválasztási jelöltjei között ugyanis olyan bukott közéleti szereplőket láthatunk, mint Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egykori államtitkára, Arató Gergely volt oktatási és kulturális államtitkár vagy Oláh Lajos, aki 2008 és 2009 között környezetvédelmi és vízügyi, majd 2009-től 2010-ig közlekedési, hírközlési és energiaügyi államtitkár volt.

A Századvég Alapítvány elemzője úgy véli, nem meglepő, hogy a Gyurcsány vezette baloldal politikai kommunikációs fogások sorával igyekszik zárójelbe tenni terhes múltját, ám e törekvéseik nem tekinthetők sikeresnek. Gyurcsány Ferenc továbbra is az ország egyik legelutasítottabb politikusa, a választók döntő többsége szemében a volt kormányfő személye összeforrt a kudarcos gazdaságpolitikával és a sorozatos lakossági megszorításokkal. Tovább árnyalja a képet, hogy az ellenzéki összefogás több pártja is – így a Jobbik, a Momentum és az LMP is – kimondottan Gyurcsány Ferenccel szemben határozta meg magát az elmúlt években, a korábban követett elvek feladása így akár jelentős szavazói rétegeket is eltántoríthat a közös baloldali lista támogatásától.

A baloldal számításai a koronavírus-járvány politikai következményeivel kapcsolatban sem igazolódtak be. Bár a magyarok már egy éve különböző biztonsági intézkedések között élik mindennapjaikat, viszont a kormányzati válságkezelés lépései megfelelnek a lakosság által támasztott elvárásoknak, a kormánypártok politikája jelentős támogatottságot élvez – hangsúlyozza Erdős Gergely. A Századvég februári, ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedett azzal, ahogy Magyarország kormánya a járványhelyzetet kezeli, továbbá a 62 százalékuk szerint indokolt, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időszakban is folytassa az adók mérséklését célzó politikáját. Látható tehát, hogy a magyarok nem kívánják vissza Gyurcsány Ferenc és szövetségesei adóemelésre és egyéb megszorításokra épülő kormányzását. Az elemző szerint a baloldal hitelességi válságát csak mélyíti, hogy a valóság rendre rácáfol a balliberális erők állításaira, akik már tavaly tavasszal az egészségügy és a gazdaság összeomlását vizionálták. E körülmény megkérdőjelezheti a kormányzóképességükbe és politikai rátermettségükbe vetett hitet a saját szimpatizánsaik részéről is.

Ezek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány-lista politikai és morális szempontból is tévúton jár

– összegez az elemző. A járvány elleni hatékony védekezés szempontjának alárendelése a politikai játszmáknak nem hozta meg a baloldal számára a remélt népszerűség-növekedést, ami jelzi, hogy a magyarok többsége a felelőtlen politizálást – különösen járványhelyzetben – nem tartja elfogadhatónak.