Általános választásokat tartanak Szerbiában

Az országos parlamenti választáson közel 6,6 millió szavazó 21 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba.

A voksolás egyfordulós, a listákon összesen 3419 jelölt szerepel, a szerbiai törvények értelmében a jelöltek legalább 40 százalékának nőnek kell lennie, de úgy, hogy a választási lista öt helyére két nő jusson.

A parlamenti bejutási küszöb az előző választásokkal ellentétben nem öt, hanem három százalékos, vagyis a mandátumok elosztásában csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek listája legalább három százalékos támogatást szerez. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. Egy néhány hónapja elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A felmérések szerint az induló 21 lista közül legfeljebb hat szerb pártnak van esélye arra, hogy bejusson a belgrádi törvényhozásba.

A választások legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS). A Vecernje Novosti című napilap múlt hétvégi számában közölt felmérés szerint az SNS a szavazatok mintegy 58,2 százalékára számíthat országos szinten. A második helyre a kisebbik kormánypártnak, a balközép Szerbiai Szocialista Pártnak van a legnagyobb esélye, amelynek támogatottsága 12,5 százalékos. A harmadik legnépszerűbb induló az ellenzéki Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett lista, amely a voksok 4,9 százalékát szerezheti meg. Bejuthat még a szintén ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalma (3,4 százalék), a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (3,4 százalék), illetve a Seprű 2020 nevet viselő ellenzéki tömörülés listája (3 százalék).

A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek négy képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, a vajdasági parlamentben pedig hatan képviselték a legnagyobb délvidéki magyar pártot, köztük házelnökként Pásztor István pártelnök.

A vajdasági tartományi parlament 120 helyéért 9 lista jelöltjei versengenek.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a vajdasági parlamentben sem lesz nagy átrendeződés, a tartományt a következő négy évben is – a szerb kormányhoz hasonlóan – a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség koalíciója vezetheti.

Az önkormányzatok közül Zentán, Magyarkanizsán és Topolyán volt polgármestere a VMSZ-nek, de a várakozások szerint a három település megtartása mellett Szabadkát és Kishegyest is újra magyar polgármester vezetheti majd.

Az országos és a tartományi választás mellett 174 önkormányzatban is megválasztják a helyi vezetést.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a tizenkettedik parlamenti választás. 1990 óta negyedszer történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi és parlamenti szavazást, a legutóbb erre négy éve volt példa.

A választópolgárok vasárnap 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat. A végleges eredményeket az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül, vagyis június 25-ig nyilvánosságra hozzák, ám az első eredmények már a választás éjszakáján várhatók.