Apák napja: Apa nem bankautomata - Fontos, hogy a férfiak visszataláljanak a családhoz

 Az apákat ünnepeljük holnap, apák napján. Aki szeretné felköszönteni az édesapját, az még mindig zavarban lehet, hogy mivel is kedveskedjen, annak ellenére is, hogy már nem először hallunk az ünnepről. Csokival, virággal, sörrel okozzunk örömet? 

Átjáró a munka és a család világa között 

– Amire leginkább szükségük van az apáknak, az a megbecsülés, és az, hogy kapjanak arra lehetőséget, hogy nagyon mély kötődésük lehessen a családjukhoz, értelemmel és tartalommal teljen meg az életük – kezdte Bedő Imre közgazdász, a Férfiak Klubjának alapítója, akivel az ünnep kapcsán az apák mai szerepéről, helyzetéről beszélgettünk. 

 A szervezet az ünneplés módjaként megálmodta a „Vállvetve apával" nevű kezdeményezést, amelynek lényege, hogy az apák napját követő hétfőn a gyerekek elmehessenek az édesapjukkal annak munkahelyére, hogy megnézzék, mivel foglalkozik egész nap, egész évben. A programhoz évről évre egyre több cég csatlakozik. 

 – Ez egy nagyon fontos, életre szóló közös élmény lehet egy apa és gyermeke között, hiszen ezzel beleláthatnak „apa titkos életébe", átjárás jön létre a két világ között. A dolgozó férfiak így „belelógnak" a családba, és a család „belelóg" a munkahelybe, ezzel az élet két területe közelíteni tud egymáshoz, ami nagyon fontos lépés lehet – folytatta a klub alapítója. 

 Mint mondja, ennek azért van jelentősége, mert az utóbbi 50–100 évben a férfiak szerepe – tévesen – csak a pénzkeresés lett, felelősségük egyre inkább a munkahelyekre korlátozódott, elszakadtak a családtól bizonyos értelemben. Ma annak sincs könnyű dolga, aki valóban részt szeretne venni a gyerekei életében és a család körüli teendőkben. 

 Nyomot hagy a férfiakon az elszakadás

 Ez az eltávolodás Bedő Imre szerint a férfiak egészségén is nyomot hagy: – Gyakorlatilag minden negatív statisztikát a férfiak vezetnek, gondoljunk a korai halálozással kapcsolatos, az öngyilkossági statisztikákra, az összes daganatos, szív- és érrendszeri vagy a szenvedélybetegségekre például, ami szorosan kötődik a lelki, mentális egészséghez. A férfiakat érzékenyen érinti, hogy nem látják értelmét a nagy rohanásnak, a mindennapi taposómalomnak. Mert sokan emberfeletti erőfeszítést tesznek a családért, miközben elszakadnak tőle. Ebben nekik is felelősségük van: fontos, hogy az időbeosztásukba, a prioritásukba visszaillesszék a családot, ahol a kötődés is megteremtődik, és az egész életnek értelme lesz.

 Elvégre mindenki arra vágyik, hogy amikor meghal, akkor maradjon valami itt belőle a Földön. De ez többnyire nem azáltal történik, amit a munkahelyünkön csinálunk, sem a hazavitt pénz által. A pénz persze szükséges, de nem elég. Részt kell venni a családi folyamatokban és döntésekben, az értékek átadásában – véli a civil szervezet vezetője.

 Mint mondja, nemcsak a férfiaknak van szükségük a családra, hanem a családnak is szüksége van az apákra: – Ahhoz, hogy a gyerekeink a magánéletükben boldoguljanak, ahhoz szükségük van egy férfi, egy női és a kettejük közötti együttműködés mintájára, hogy később tudjanak megfelelően viszonyulni a másik nemhez. Ha hiányzik valamelyik példa, akkor megborul az egyensúly – mondta. 

 Mindenkinek jut a feladatkupacból

Annak is régen elérkezett már az ideje, hogy kimondjuk: egyáltalán nem férfiatlan dolog, ha egy férfi, egy apa kiveszi a részét a család és a ház, lakás körüli teendőkből.

– Azt hisszük, az egy ősi mód, hogy a férfiak nem vesznek részt a gyereknevelésben és a család körüli munkákban, de ez egyáltalán nem így van. Tízezer évig kizárólag házimunkát végeztek a férfiak. Nyilván a nehezebb fizikai munkákat vállalták, hogy a könnyebbek jussanak a nőnek.

 Még a mi nagyszüleink idejében, 70-80 évvel ezelőtt is ott volt a férfi ház körüli, a földeken dolgozott. Nem mentek el reggel egy aktatáskával, és jöttek haza csak este. Ha a gyerekeket nem is nevelték folyamatosan, mert nem volt rá idejük az állandó munka miatt, de azok folyamatos férfijelenlét mellett éltek, minden reggelinél, ebédnél, vacsoránál ott voltak apjukkal egy asztalnál, és napközben mentek vele, körülötte játszottak, nézték, mit csinál, és utánozni próbálták.

 Az iparosodás vargabetűt jelent ebben a folyamatban: először a férfiak mentek be a munkahelyekre, ők távolodtak el a először családtól, és utána nem találtak vissza. Történelmi léptékben ez az 50–100 év, amikor a férfiak nem vettek részt a gyereknevelésben és a családi életben, kis időnek számít. Ezt az időszakot leszámítva minden munka, amit a férfi végzett valaha, az házimunka volt. Mindegyik – nyomatékosította Bedő Imre. 

Éppen ezért szerinte semmi értelme azon vitázni, hogy melyik feladat férfimunka, és melyik női, és az sem igaz, hogy ma csak női munkák vannak, és a férfifeladatok kiestek. 

– A mi kultúránkban a férfi vállalta a fizikailag nehezebb, kellemetlen munkát, amely veszélyes, zord körülmények között zajlott, és ezzel általában megbecsültséget szerzett. Erre ma is van lehetőség, lehet ilyen munkákat vállalni. Otthon azonban van egy feladatkupac, amit a család érdekében el kell végezni, és amiben mindenkinek ki kell vennie a rá eső részt, főleg, mert maximum csak ráhagyni lehet, vége nem lesz soha – folytatta az alapító. 

 Mint mondja, erre a felelősségvállalásra biztatni kell a férfiakat, de nem mindegy, hogyan történik ez.

 – Rossz üzenet, ha azt mondjuk: most már végre el kellene kezdeniük az apáknak foglalkozni a gyerekkel, ha már eddig nem tettek semmit, hiszen ahogyan említettem, csak az elmúlt 50–100 évben távolodtak el a családtól nagy általánosságban. Ezzel csak bűntudatra épül a gyerekkel való foglalkozás, és azt üzenjük: több ezer évig nem tettél semmit, de most már eljött a 21. század, amikor el kell nőiesedned, és emiatt kell foglalkoznod a gyerekkel. Ez nem segít. Ehelyett azt kell tennünk, amit mindig is tettünk, mert soha nem volt meg nélkülünk, apák nélkül a jövő generációja. Egyszerűen csak újra azt kell tenni, amit tízezer éve mindig teszünk – csak most a mai, városi körülmények között. Szerintem ez a fajta teremtő munka, illetve családi és társadalmi felelősségvállalás az, amiről apák napja kapcsán beszélnünk kell, és ez a Férfiak Klubja missziójának egyik alappillére – zárta Bedő Imre. 

 Hazánkban június harmadik vasárnapján ünneplik az apák napját. Vallási megfelelője a katolikusoknál a március 19-i Szent József ünnepe, akit az apaság mintaképeként tisztel az egyház. Amerikában a Crestonban született Sonora Smart Dodd volt az ünnep megalapításának legnagyobb kezdeményezője. Apja, a polgárháborús veterán William Jackson Smart egyedülálló szülőként nevelte fel kilenc gyermekét második felesége halálát követően. A kezdeményezés ötlete lányában azután fogant meg, hogy hallott az első anyák napi ünnepségről, melyet Anna Jarvis alapított. Az apja szülői példája által inspirálva Sonora úgy érezte, hogy az apáknak is járna egy saját ünnepnap. 1910-ben végül a hatóságok is a kezdeményezése mögé álltak. Az első apák napja 1910. június 19-én volt Spokane-ben. Az ünnepet hivatalosan 1972-ben Richard Nixon ismerte el.