Átok végezhetett Ötzi, a jégember megtalálóival?

Ötzit, a jégembert 1991 szeptemberében egy nürnbergi házaspár, Erika és Helmut Simon fedezte fel egy túra alkalmával Olaszország és Ausztria határán, az Alpokban, 3210 méteres magasságban. Már megtalálásakor is nagy szenzációnak számított, de azt hitték, egy szerencsétlenül járt hegymászóra bukkantak, akinek 1941-ben veszett nyoma a környéken. A jégcsákány és a körülötte talált ősi tárgyak azonban elárulták, hogy több ezer éves tetemről van szó.

Illusztráció: BorsOnline

Mivel az olasz törvények szerint a régészeti leletek megtalálóit az érték 25 százaléka illeti meg, a Simon házaspár nem fogadta el az elsőnek felajánlott 5000 eurós jutalmat, inkább belement egy hosszú pereskedésbe. Végül 2008-ban 150 ezer euró ütötte a markukat - írta a BorsOnline.

A holttestet hat évig a gleccseréhez hasonló körülmények között tárolták. Alaposan megvizsgálták és konzerválták. Később régészeti múzeumba szállították, és ott új technikával felszerelt mélyhűtő vitrinben állították ki. Sokan úgy vélik, kár volt megbolygatni Ötzit, mert megtalálása óta több haláleset is történt a holttesttel foglalkozók körében.

Hasonlóan halt meg például a felfedezője, Helmut Simon. A hegymászó 67 évesen szenvedett balesetet az osztrák Alpokban, és a hegyimentők egy heti keresés után 2200 méter magasan, egy szakadék mélyén bukkantak rá jégbe fagyva. Simon temetése után nem sokkal egy hegyi vezetővel végzett szívroham, aki részt vett az Ötzi megtalálója utáni kutatásban. Közúti balesetben halt meg a lelet felfedezése után egy évvel Rainer Henn, az inns­brucki egyetem patológusa, aki jelen volt Ötzi kiemelésénél és szállításánál. Ráadásul Henn épp egy Ötziről szóló konferenciára tartott. Kurt Fritz hegyi vezetőt pedig lavina temette maga alá. Ő volt az, aki kiszabadította a holttestet a jégből.

Véletlen? Aligha?

Eleinte úgy sejtették, az éhség vagy a hideg végzett Ötzivel, de később kiderült: meggyilkolták. Egy olasz-svájci kutatócsoport szerint a bal vállába fúródott nyílhegy végzett vele, amely súlyos belső vérzést okozott. Egy másik, olasz-osztrák csapat elmélete szerint Ötzit a támadója a nyílvesszővel csak ártalmatlanította, majd szemből fejbe ütötte, amitől valószínűleg hanyatt esett, és beverte a fejét egy kőbe. Koponyaagyi traumában hunyt el. Támadója valószínűleg megpróbálta megfordítani őt, mert a seb körül alvadt vért találtak, és a testtartása is természetellenes volt. Egy harmadik elmélet szerint konfliktusba keveredett, menekülőre kellett fognia. Egyre magasabbra menekült, és egy sziklamélyedésbe húzódott egy hirtelen jött hóvihar miatt, majd a gleccserfolyam jégpáncélba zárta. Valószínűsíthető, hogy befolyásos ember volt: épségben megmaradt a rézbaltája, ami az ő idejében rendkívül nagy értéknek számított.