Az idő a kulcsszó - Kötelességünk észrevenni a kullancsot de ne pánikoljunk, ha bennünk van!

Kérjük, írják meg a [email protected] címre a témával kapcsolatos további észrevételeiket, kérdéseiket! Köszönjük!

– Mindenkinek állampolgári kötelessége minél előbb észrevenni és minél előbb kivenni a magunkon vagy társainkon talált kullancsot – fogalmaz dr. Kovács Julianna. A gyermekorvos azt is elmondja, miért fogalmaz ilyen határozottan.

– A környezetünk megváltozott, egyre gyakrabban találkozhatunk kullancsokkal, mert egyre több van belőlük. Nem szükséges ahhoz vidékre, erdőbe vagy éppen ártérbe menni, hogy összefuthassunk ezekkel a vérszívókkal. Kullancscsípés esetén pedig az idő a kulcsszó: minél rövidebb ideig kerüljünk kontaktusba a kullanccsal! A hamar észrevett, és minél előbb a bőrből kiemelt – a tartósabb szívásig el sem jutó – kullancs ugyanis még nem kerül olyan mértékben kapcsolatba a vérárammal. Ennélfogva a fertőződésnek is kisebb az esélye. Máskülönben azt se feledjük, hogy immunrendszerünk folyamatosan dolgozik. Olykor olykor egyébként is „benyelünk" kórokozókat, akár például még szalmonellát is, anélkül, hogy betegségtünetet okozna. Ugyanígy a kullancs sem biztos – még, ha fertőzött is volt –, hogy mindig megbetegít bennünket.

Nem kell pánikolni! Figyeljük a csípés helyét!

– Ha órákban kellene megmondani, akkor mit jelent ez az időfaktor? Mennyi ideig nem jön létre a fertőző kontaktus? – faggatjuk a szakorvost. – A szakemberek 24 óráról szoktak beszélni. Tehát, ha egy napon belül észrevesszük a vérszívót, minimálisra csökken a veszélye, hogy megfertőz bennünket. Ha néhány órán belül felfedezzük, akkor pedig az esélye szinte egyenlő a nullával. Amely kullancs hosszú ideig bennünk maradt, borsó nagyságúra szívta magát, annak a csípésének a helyére sokkal jobban oda kell figyelni. De a biztonság kedvéért legalább két hétig minden esetben érdemes figyelni a csípés helyét – mutat rá dr. Kovács Julianna.

 Azt is megtudjuk tőle, milyen alternatív módszerei vannak még az eltávolításnak, hiszen nem biztos, hogy mindenkinél van éppen egy csipesz, amikor észreveszi, hogy megcsípte egy kullancs...

– Lekaparhatjuk a bőrfelszínről körömmel is a csípés kezdetén, ha éppen nincsen más eszköz nálunk az erdőben. Vagy a köröm-ujjbeggyel megfogjuk, és egy csavaró mozdulat kíséretében kihúzzuk az állatot. Utóbbira azért van szükség, mert így talán könnyebben kicsusszan a vérszívó szájszerve. De azt is tudni kell, hogy a kórokozók nem a kullancs szájszervében vannak, hanem a potrohában – ha egyáltalán fertőzött a rovar. A szájszerv egy kitin darab, semmi gond nincsen belőle, ha netán beleszakad a bőrünkbe. Nem kell „nyúzni", szurkálni, hogy kivegyük. Ez külön nem okoz problémát, gyakran magától is kilökődik.

Ne féljünk kiszedni!

Ne szaladgáljunk orvoshoz, ügyeletre a kirándulásról hazahozott kullancs miatt! Akkor se, ha kisgyerekbe ment, és jobban tartunk az eltávolításától! Ez nem az egészségügyi ellátó rendszer feladata. Hisz gondoljunk csak bele mi lenne, ha mindenki elkezdene szúnyog-, bögöly vagy éppen bolhacsípésekkel is az orvoshoz szaladgálni. A bennünk lévő kullancs nem csíp vagy harap meg bennünket, nyugodtan nyúljunk hozzá és szedjük ki. A víz tisztít; ha leöblítjük a csípés felszínét, nem ártunk vele. Akkor szoktunk csak bőr- és sebfertőtlenítőket használni, ha sebzés is történt a bőr felszínén.

 Úgy tudjuk, felesleges kullancs-tesztekhez eltenni a kiszedett rovart, hogy azután azt bevizsgáltassuk. Hiszen attól még, ha a kullancs fertőzött volt, kicsi eséllyel lehetünk betegek, ha gyorsan, akár 24 órán belül kiszedtük magunkból a vérszívót.

 – Ez valóban így van. Ennél sokkal fontosabb, ha figyeljük magunkat, és betegség tünetek jelentkezésekor időben lépünk, ha kell – mondja a szakember. Hozzáfűzi: – Immunrendszerünk jelentős tényező a kórokozók leküzdésében. Fontos, hogy optimálisan működtessük. Én például ággyal kínálom meg az immunrendszeremet, ha túlzottan fáradt vagyok. Kerülöm a stresszes helyzeteket, és gyógyszerek helyett a pihenést, alvást választom az immunrendszerem feltöltéséhez.

A Lyme-kór egyértelmű tünete

 Kétféle tünet jelenhet meg a csípés helyén. Az egyik a bőrpír, hasonlóan, mint például a szúnyog- és bolhacsípés helyén. Néhány milliméter, de egy-két centiméternél nem nagyobb, csalánszerű, olykor viszkető kiütés maga a csípés helye. Ezzel nem kell semmit csinálni, semmi köze a Lyme-kórhoz. Néhány nap leforgása alatt lecsillapszik, elhalványul, visszahúzódik. Amikor azonban egy teljesen reakciómentes csípéshelyről elindul egy éles szélű, kokárdaszerű elváltozás – amikor a csípés középpontja és széle között egy halvány udvar alakul ki – valószínűleg Lyme-kórral fertőződtünk. A szakember által történt megfelelő diagnózist követően antibiotikumos kezelést kap a beteg.

A kullancs nem csak a bakteriális eredetű Lyme-kórral fertőz, hanem vírusokat is képes terjeszteni. Ilyen a vírusos agyvelőgyulladás is, amire ma már rendelkezésre áll védőoltás. 1-2 éves kórtól elkezdhető, és oltási sorral karban tartható. Ez egy specifikus megelőzési lehetőség, amit mindenkinek érdemes tudni. Főleg azoknak, akik Ausztriába, Alpokaljai és a hazai hegyvidéki területekre utaznak kirándulni, hisz ezeken a helyeken köztudottan sok az agyvelőgyulladás vírusával fertőzött kullancs. Viszont ne az utolsó pillanatban gondoljunk a védőoltásra, mert csak három oltással lehet a teljes védettséget elérni. (Az első oltást követően egy hónap múlva következik a második, majd egy év múlva szükség lesz egy emlékeztető oltásra is.) – javasolja dr. Kovács Julianna.