Boris Johnson választották a brit Konzervatív Párt új vezetőjévé

Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Kedden bejelentett győzelme - tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van - a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.

A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választhatta meg az új vezetőt postai szavazással. Hunt 46 656, Johnson 92 153 szavazatot kapott, a szavazáson a Konzervatív Párt tagjainak 87,4 százaléka vett részt.

Győzelmének bejelentése utáni rövid beszédében Johnson közölte: kormányának elsődleges feladata a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitele, az ország egyesítése és a Munkáspárt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a legyőzése lesz.

Boris Johnson megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján ki kell lépnie az Európai Unióból.

Fotó: MTI

A Konzervatív Párt új vezetője ugyanakkor egyenes utalást tett beszédében arra is, hogy a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, és szoros biztonsági, védelmi együttműködést is fenn akar tartani az unióval.

Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem.

Ezen álláspontja miatt a jelenlegi brit kabinet több tagja már a vezetőválasztás eredményének bejelentése után közölte, hogy nem lesz hajlandó Johnson kormányában tisztséget vállalni.

A britek relatív többsége sem örül, hogy Boris Johnson lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, de a legtöbben ennek ellenére sem akarnak idő előtti parlamenti választást. A legnagyobb brit közvélemény-kutató hálózat, a YouGov gyorsfelmérésében kimutatta, hogy a britek 10 százaléka elragadtatással, 18 százaléka elégedettséggel fogadta Johnson győzelmének hírét. Az 1730 fős reprezentatív választói mintán belül ugyanakkor 10 százalék csalódottságának adott hangot, 38 százalék pedig lesújtó fejleménynek tartja Johnson miniszterelnökségét.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője parlamenti választás kiírására szólította fel Johnsont, mondván: az új miniszterelnök személyéről nem egészen 100 ezer ember döntött, olyanok, akik nem képviselik reprezentatív módon a brit társadalom egészét.

Corbyn a BBC televíziónak bejelentette azt is, hogy a Munkáspárt bizalmatlansági indítvány beterjesztését tervezi Boris Johnson kormánya ellen.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nyilatkozatában azt üzente Johnsonnak, hogy a többi ellenzéki párttal együttműködve mindent megtesz a Brexit, különösen a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásáért.

A nap folyamán a világ több vezető politikusa, köztük Donald Trump amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnöke, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter is gratulált Johnsonnak.

Trump korábban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy szurkol Johnsonnak.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Twitter-üzenetében reményét fejezte ki, hogy az EU konstruktívan dolgozhat majd együtt a szigetország új miniszterelnökével a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodás ratifikálásában, hogy elkerülhető legyen a rendezetlen kilépés. Hozzátette, az EB irányelveivel összhangban készek átdolgozni a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló politikai nyilatkozatot.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brtexit-ügyi koordinátora Twitter-üzenetben közölte, az EP illetékes munkacsoportja szerdán rendkívüli megbeszélést folytat Michel Barnier-val Boris Johnson megválasztására reagálva, az európaiak érdekei védelme érdekében.

Simon Coveney ír külügyminiszter, kormányfőhelyettes a nap folyamán arról beszélt, hogy építő jellegű együttműködést szeretne a brit Konzervatív Párt új vezetőjével és leendő kormányfővel a Brexit jelentette kihívások kezelésére. Egyben reményét fejezte ki, hogy Dublin és London együtt fog működni a kapcsolatok "fenntartása és erősítése" érdekében az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamata során.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ugyanakkor azon reményének adott hangot, hogy Johnson miniszterelnöksége alatt a Brexit-folyamat kezelése a lehető legkevesebb fennakadást okozza majd a kereskedelemben.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter egyúttal figyelmeztette a brit Konzervatív Párt új vezetőjét: Irán meg fogja védeni a Perzsa(Arab)-öblöt. A két ország között feszültebb a viszony azóta, hogy Irán a múlt héten lefoglalt egy brit lobogó alatt közlekedő tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Július elején pedig a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál foglalt le egy iráni tartályhajót.

Johnson megválasztásával kapcsolatban Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig úgy fogalmazott: a brit politikára ezután "égszakadások és földindulások" várnak, Moszkva és London viszonyában pedig "ugyanaz a temetői hangulat fog" uralkodni, mint eddig.