Donald Trump megkezdte izraeli látogatását

Donald Trump amerikai elnök megkezdte hétfőn az izraeli látogatását. Már a repülőtéren kiemelte az USA és Izrael erős szövetségét.

A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren mondott rövid beszédében kiemelte az Egyesült Államok és Izrael erős szövetségét, valamint reményét fejezte ki, hogy az arab országok is készen állnak a terror elleni harcra és a kapcsolatok javítására Izraellel.

Donald Trumpot a repülőtéren Reuven Rivlin izraeli államelnök és Benjámin Netanjahu miniszterelnök fogadta.

Amerikai elnök még soha nem érkezett Izraelbe ilyen “hamar”, négy hónappal a beiktatása után. Ezt az izraeli  tízes tévécsatorna hírmagyarázói Trump elnök eltökélt szándékával magyarázzák, amellyel meg kívánja oldani a Közel-Kelet évtizedek óta egyik legsúlyosabb konfliktusát, a palesztin-izraeli viszályt, amiben elődei jórészt kudarcot vallottak.

Trump Izraelben: rendezik a palesztin-izraeli ellentétet?

Izraelben tárgyal hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki kedden a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbásszal is találkozik.

Egyes megfigyelők szerint a palesztin elnöknek talán Donald Trump az utolsó reménye a palesztin-izraeli békére, más elemzők pedig úgy vélik, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek aggodalomra is lehet oka, mert az amerikai elnök a békemegállapodás esélyéért akár olyan engedményeket kérhet tőle, amelyek belpolitikai válsághoz vezethetnek a zsidó államban.

Megmentheti-e a békefolyamatot az amerikai elnök, avagy ráerőltetheti-e az érintettekre a békefolyamatot? – a kérdést így vetik fel az Egyesült Államokban az elemzők.

Huszein Ibis, a washingtoni Öböl-menti Arab Államok Intézetének kutatója szerint van ok a reménykedésre, mert – mint ahogyan az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) kifejtette – “Donald Trumpot szeretik a palesztinok, szeretik az izraeliek, szeretik az arabok, s mindenki, akinek része lehet egy békemegállapodás kimunkálásában, kifejezetten Trump-barát”. A kutató szerint az optimizmust táplálhatja, hogy Trump elnök a palesztin-izraeli válság sok fontos szereplőjével találkozott már. Így például februárban a “barátjának” nevezett izraeli kormányfőt, Benjámin Netanjahut fogadta a Fehér Házban, ezt követően II. Abdalláh jordániai uralkodóval találkozott, tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, és szintén a Fehér Házban fogadta Mahmúd Abbász palesztin vezetőt.

David Makovsky, a közel-keleti politikával foglalkozó Washington Intézet kutatója viszont pesszimista véleményt hangoztatott. Makovsky – aki Barack Obama előző amerikai elnök kormányzatának közel-keleti tárgyalója volt John Kerry akkori külügyminiszter munkatársaként – a Time magazinnak adott interjújában a közel-keleti politikában “naivnak” nevezte az amerikai elnököt, aki szerinte “csak rövidtávú eredményeket akar”.

Jason Greenblatt, Trump közel-keleti különmegbízottja viszont, szintén a Time magazinban, azt hangsúlyozta, hogy Donald Trump éppen azért lehet sikeres, mert “kívülről” érkezett a politikába és üzletemberként már bizonyította tárgyalókészségét.

Az Egyesült Államok Izraelhez fűződő viszonya bonyolult.

1948. május 14-én Harry Truman akkori amerikai elnök, saját külügyminisztériumának tanácsai ellenére, elismerte az újonnan létrehozott Izrael Államot. Merész döntésével a modern történelem egyik legszorosabb szövetségét hívta életre. Truman óta öt, hivatalban lévő elnök (Richard Nixon, Jimmy Carter, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama) látogatott Izraelbe. Többé vagy kevésbé, de valamennyien jelezni kívánták, hogy az Egyesült Államok számára a zsidó állam az egyik legfontosabb partner. Ennek sok oka van, egyik közülük az amerikai evangéliumi keresztények mintegy ötvenmillió lelket számláló tábora. Az amerikai belpolitikában rendkívül befolyásos evangéliumi keresztények nagy barátai Izrael államnak. Befolyásuk republikánus kormányzatok idején erőteljesebb, s a tavalyi elnökválasztási kampányban csaknem egyöntetűen Donald Trump mögött sorakoztak fel.

Donald Trump a hatodik amerikai elnök, aki a zsidó államban tárgyal.

A választási kampányban hangoztatott álláspontján elnökként Trump sok tekintetben módosított. Ez három lényeges kérdésre is igaz: az úgynevezett kétállami megoldás megítélésére (vagyis arra, hogy Izrael mellett az 1967-es határok között létrejöjjön az önálló palesztin állam is), a megszállt palesztin területeken építendő zsidó telepek ügyére és az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezésére is.

Februárban, Netanjahu kormányfő washingtoni látogatásán Trump úgy fogalmazott: megoldást keres, “kétállami, vagy egy állami” megoldást, de “mindkét változattal együtt tud élni”, attól függően, hogy az érintettek miben egyeznek meg. Az izraeli telepespolitika megítélésében is változtatott álláspontján: míg a választási kampányban egyértelműen telepítéspárti volt, s – mint a CNN hírtelevízió beszámolt róla – korábban adományozott is az egyik ciszjordániai zsidó településnek, Bétélnek, ám nemrégiben a Jiszráél Hajom című izraeli lapnak adott interjújában azt mondta: “nem vagyok az, aki azt hiszi, hogy a telepépítés politikája jó dolog a béke szempontjából”.

Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezéséről pedig Rex Tillerson külügyminiszter úgy nyilatkozott a múlt héten az NBC televíziónak: “az elnök nagyon óvatos annak felmérésében, hogy egy ilyen döntés milyen hatással lenne a békefolyamatra”. A nagykövetség Jeruzsálembe helyezése ugyanis annak elismerését jelentené, hogy Jeruzsálem Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ez viszont ellentétes az érvényben lévő nemzetközi határozatokkal.

A Foreign Policy folyóirat áprilisban hozta nyilvánosságra, hogy az amerikai külügyminisztérium kevéssel ugyan, de megnöveli a Ciszjordániának és Gázának nyújtott támogatását: 205,5 millió dollár helyett 215 millió dollárt ad a palesztin területeknek. Jason Greenblatt különmegbízott szerint a palesztin vidékek gazdaságának megélénkítése kulcsfontosságú tényező a megújítandó béketárgyalásokhoz kedvező légkör kialakításában. Közben palesztin tisztségviselők arról számoltak be a Time magazinnak, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Langley-ben lévő központjában várhatóan újraindul a palesztin biztonsági erők kiképzése. “A kezdeti megközelítés optimizmussal tölt el bennünket. Lehet, hogy Trump a megfelelő ember” – idézte az amerikai lap múlt heti száma Dzsibril Radzsúbot, a Fatah (a legnagyobb palesztin szervezet) központi bizottságának főtitkárhelyettesét.