Helyére került a sérült csernobili reaktor új védőburka

Ráhelyezték az új  védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű  sérült reaktorára - jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai  Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.     

Az EBRD volt az egyik fő szponzora a 1,5 milliárd euróba  került, félhenger formájú acélszarkofág megépítésének.   

A várhatóan 100 évre védelmet nyújtó szerkezet építése november  közepén fejeződött be, ekkor kezdték el óvatosan "rátolni" a sérült  négyes blokkra, amelyet eddig egy ideiglenes betonszarkofág fedett,  s amelynek állapota mostanra rendkívül megromlott, repedések  keletkeztek rajta.   

Az új szerkezet a világ legnagyobb mozgatható ilyen építménye,  36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105  méter magas. 327 métert kellett "tolni", hogy teljesen befedje a  szerencsétlenül járt reaktort, amelyhez különleges sínekből és  hidraulikából álló rendszert használtak.   

A műszaki csúcsteljesítménynek számító modern szarkofág  építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011  áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt  években jelentős támogatásokat kapott az EBRD-n kívül az Európai  Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült  Államoktól, Kanadától és Japántól is.   

A következő feladat az lesz, hogy az új acélburok alatt  elbontsák a régi vasbeton szarkofágot, ennek munkálatai ukrán  források szerint várhatóan jövő novemberben kezdődnek el.   

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986.  április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a  Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb  mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik  blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor  aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok  tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A  mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok  szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján  több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint  a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott  atombombák felrobbanása után.