Kiderülhet, honnan származtak honfoglaló őseink

A tudományos módszerek fejlődése pedig, úgy fest, újabb utakat nyit meg a kutatók előtt, és teret enged az újabb tudományos elméleteknek. Ezáltal többet tudhatunk meg őseinkről, és talán egyszer s mindenkorra pontot lehet tenni a hun származást érintő vitára is. A kutatás jelenle­­gi módszereiről és eredményeiről kérdeztük Neparáczki Endrét.

– Hogyan működik az Archeogenetikai Kutatóközpont, milyen célkitűzései vannak, milyen módszerekkel, milyen irányban végzik a kutatásaikat?

– Az Archeogenetikai Kutatóközpont a Magyarságkutató In­­tézet tudományos részlegének egyik pillére. Küldetésünk az, hogy új adatokkal járuljunk hozzá a magyarság eredetének valóságon alapuló, egységes történeti képének kialakításához. Egyrészt a Kárpát-medence történeti népességeinek genetikai vizsgálatát helyeztem a fókuszba, továbbá az egykor élt és ma élő népességek közti genetikai kapcsolatokat vizsgáljuk. Államalkotó és dinasztikus jelentősége miatt külön figyelmet fordítunk az Árpád-ház genetikai vizsgálatára. Az eddigi őstörténetünkkel foglalkozó tudományok mellett mára már a modern technika fejlődésének köszönhetően kialakult egy viszonylag új tudományág, az archeogenetika, amely egyedülálló technikájával képes arra, hogy közvetlen és biztos adatokkal szolgálhassunk a tudományos világ és a közvélemény számára.

Neparáczki Endre a laborjában. FOTÓ: KARNOK CSABA

– A doktori értekezése az archeogenetikai vizsgálatokról szólt. Mi volt annak a kutatásnak a részeredménye?

– Egyrészt nagy eredményünk volt, hogy az létrehoztuk az Ar­­cheo­­genetikai Laboratóriumot a Szegedi Tudományegyetem Genetikai és Embertani tanszék együttműködésének keretében. Itt egykor élt maradványokból sikeresen izolálhatunk DNS-t, amelynek szekvenciaolvasatát már új generációs szekvenátorral határozzuk meg. Ezt az technikai újdonságot a mi kutatócsoportunknak sikerült először alkalmazni hazánkban archaikus leleteken. Másrészt a doktori munkám alapján, az elemzéseket kibővítve jelent meg az a közleményünk, amelyben 102 honfoglaló magyar mitogenom (mitokondriális DNS) szekvenciá­ját határoztuk meg. Kimutattuk, hogy az anyai vonalak markáns hányada Közép-Belső-Ázsiába ve­­zethető vissza.

– Ebből biztosra vehető, hogy a hunoktól származunk?

– Az ázsiai géneknek legvaló­­színűbb forrása az ázsiai hun né­­pesség, de amint több adatunk lesz e régiók történeti koraiból, pontosabban meghatározhatjuk a honfoglalók származását.

– Hol tart jelenleg a munka, mi történt azóta?

– Megjelenés előtt áll a hun, avar és honfoglalás korból származó leletek férfiágon öröklődő Y-kromoszóma-vizsgálatának eredménye. Ebben többek között ki­­mutatjuk, hogy a honfoglalás ko­­ri leletek apai és anyai vonalai ugyanabból a régióból származtak. Azaz a férfiak és a nők együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ez azért jelentős, mert ezt korábban többen vi­­tatták.

Az eddigi kutatásaink alapján a szállási honfoglaló magyarság etnogenezise az eurázsiai sztyeppezónában történt, és nem a sztyeppezónától északra található erdőzónában. Ezen belül két főbb geolokalizációs pontot írtunk le: Kelet-Belső-Ázsiát és a Kaukázus lábától északra elterülő pontusi-kaszpi sztyeppe területét.

Készül a honfoglaló magyarok genomadatbázisa. FOTÓ: KARNOK CSABA

– Milyen nehézségei vannak ennek a kutatásnak?

– A speciális steril laboratóriu­­mi körülmények megteremtése nagyon fontos. Ezenkívül a kutatások másik nehézsége a magas forrásigény. Azaz egy lelet vizsgálata igen sokba kerül, és mi több százat analizálunk.

Eddig is és ezután is minden nehézséghez úgy álltam hozzá, hogy azért van, hogy le­­küzdjük, és ma már sikerült ezeken úrrá lenni. Az új eredményeinket, immár az elérhető legmélyebb genetikai vizsgálattal hajtjuk végre. Nagy lefedettségű teljes genomanalízist végzünk a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában, amelyeknek laborját költséghatékony és együttműkö­­dő módon hozzuk létre.

– Mik a jövőbeni tervek, mikorra várhatók eredmények?

– Szeretnénk elkészíteni a honfoglaló magyarok genom­adatbázisát, amit össze tudunk hasonlítani a Kárpát-medence történeti koraiból származó leletek genomeredményeivel. A teljes genomokból sokkal több információ nyerhető egykori őseink származásáról, létszámáról és arról, hogy mikor kikkel keveredtek és milyen arányban, mint az eddigi vizsgálatokból. Ezen vizsgálatok első eredményeiről már jövő tavasszal szeretnék beszámolni.