Komoly vita: szerb vagy horvát volt Nikola Tesla?

Albert Einsteinhez hasonlítják Nikola Teslát (1856-1943), a zseniális tudóst, több mint 700 világszerte ünnepelt műszaki találmány kigondolóját, akit Szerbia és Horvátország egyaránt a magáénak vall, és ezért több mint 70 évvel halála után is vitában áll egymással.

A váltóáramú motor mellett Tesla fektette le a rádió alapelveit, ő találta fel a drótnélküli energiaátvitelt, a tachométert vagy a földenergia fűtésre történő felhasználását. De a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám, a radar és a röntgensugarak is az ő nevéhez fűződnek.

Noha úttörő találmányait szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország a maga fiának vallja. Horvátországban van születési helye, a Gospic melletti Smiljan, de apja szerb ortodox lelkész volt.
És bár a kivételes képességű tudós mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urnát a belgrádi Tesla Múzeumban mutogatják.

Tetejébe Horvátország Tesla születése idején a Habsburg Birodalom része volt, és a német anyanyelvű későbbi tudós személyi okmányában "osztrákként" szerepel. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a horvátok a délszláv polgárháborúban (1992-1995) lerombolták Tesla gospici szobrát, mert a tudós szerb származása miatt az akkori Horvátországban "kegyvesztetté" vált. Ezzel szemben a horvát parlament ezen a héten Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánította születésnapját, július 10-ét.

Nem kisebb a zavar Tesla körül Szerbiában sem. A belgrádi kormány és a nagyhatalmú szerb ortodox egyház márciusban megállapodott, hogy július 10-én Tesla halotti urnáját a jelenlegi múzeumából egy épülőfélben lévő székesegyházba kell átvinni, "Szerbia legnagyobb fiának" ott kell örök nyugalmat találnia. Megjegyzendő, hogy Tesla életében nem törődött a vallással és az egyházzal. Ráadásul a szerb ortodox egyház bűnnek tartja a hamvasztást.

Több tízezren írták alá Szerbiában a közösségi portálokon az El a kezeket Teslától! felhívást. Szégyennek és törvénytelennek nevezte a tervezett újratemetést a legfontosabb szerb hírmagazin, a NIN is.

Tesla hamvait családja beleegyezésével - neki magának nem voltak gyermekei - 1957-ben szállították Szerbiába az Egyesült Államokból. Az akkor létrehozott múzeum célját szolgáló épületet, amelyet a kommunisták kisajátítottak, vissza kell szolgáltatni a törvényes tulajdonosoknak.

Irinej szerb ortodox pátriárka azzal érvel, hogy az épülő székesegyházban létesítendő Tesla-síremlék mágnesként fogja vonzani a turistákat. Horvátország is erre számít, és a tengerparti autópálya mellett elhelyezett óriásplakátokon hívja fel az Adriára nyáron százezerszámra érkező nyaralók figyelmét a Tesla szülőhelyén létesített emlékhelyre.

Arról manapság megfeledkeznek, hogy életében senki sem akart hinni benne saját hazájában. A legfontosabb szerb kulturális egyesület, a Matica Srpska megtagadta tőle az ösztöndíjat. A későbbi világhírességet részlegesen kizárták a grazi és prágai egyetemről is, mert nem tudta fizetni a tandíjat.

A szintén szerb gyökerű Boris Raseta horvát újságíró a NIN magazinban idézte a tudós egyik kijelentését, amellyel minden vitapartner egyetérthet: "Büszke vagyok szerb származásomra és horvát hazámra. Éljen minden jugoszláv!" De éppen a szerbek és horvátok idézték elő a közös délszláv állam szétesését - jegyezte meg a Tesláról írott emlékezésében a dpa német hírügynökség.