Lajka kutya és sorstársai: az első állatok az űrben

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió már 1947-ben el kezdtek állatokat pakolni az űrszondák fedélzetére.

A rakétatudomány korai időszakában senki sem tudta, hogy a súlytalanság milyen hatással lehet a szervezetre. Az állatokat - főleg kutyákat és majmokat - arra használták, hogy teszteljék egy élőlény űrbe bocsátásának biztonságát és megvalósíthatóságát, illetve biztosítsák sértetlen visszaszállítását.

Azóta is fontos szerepet töltenek be az állatok annak megértésében, milyen élettani hatásai vannak a mikrogravitációnak. Ennek érdekében mindenféle állatot tanulmányoztak az asztronauták: darazsakat, bogarakat, teknősöket, legyeket, férgeket, halakat, pókokat, nyulakat, méheket, hangyákat, békákat, egereket, tücsköket, patkányokat, csigákat, lepkéket, medúzákat, sertéseket, pillangókat, skorpiókat és csótányokat.

Lajka a Szputnyikon

Lajkát, a fiatal keverék kutyát Moszkva utcáin találták. A szovjet tudósok azt feltételezték, hogy egy kóbor kutya szervezete már hozzászokott a szélsőséges körülményekhez, így az éhséghez és a hideghez. Lajka másik két kutyával együtt kapott kiképzést az űrutazásra, amely során nagyon szűk ketrecben tartották őket, valamint gélszerű ételt kaptak az ebek.

Lajka a Szputnyik 2-ben. Forrás: space.com

Eredetileg Kudryavkának hívták a nőstény kutyát, mégis Lajkaként vált széles körben ismertté a jószág, ami egy orosz szó a husky-hoz hasonló kutyák megnevezésére.

Sajnálatos módon Lajka útja csak az űrbe vezetett, a visszatérésre még nem volt kidolgozott stratégia a szonda fellövésekor. Pontosan nem lehet tudni, hogy Lajka meddig élt az űrutazás során  - talán néhány óráig vagy néhány napig. 1958 áprilisában a Szputnyik 2 elégett a légkörben.

Az első állatasztronauták

Bár nincs a légkör és az űr között egyértelmű határvonal, a tudósok általános vélekedése szerint a földfelszíntől számított 110. kilométer tekinthető a képzeletbeli határnak, amit Kármán-vonalnak neveznek.

Az első élőlények, amik az űrbe jutottak - a baktériumokkal nem számolva, amelyek korábbi fellövések során már feljuthattak - gyümölcslegyek vagy más néven ecetmuslicák voltak. 1947. február 20-án az amerikaiak gyümölcslegyeket tettek a V-2 rakéták fedélzetére, hogy tanulmányozzák a sugárterhelést. Három perc és tíz másodperc alatt érték el a legyek a Kármán-vonalat.

Az első emlős az űrben egy Albert II. névre hallgató rhesusmajom volt. Albert I. missziója nem járt sikerrel, de a második Albert 130 kilométeres távolságig jutott 1949. június 14-én. Albert altatásban utazott, és különféle beültetett érzékelőkkel mérték az életjeleit. Sajnos Albert II. nem élte túl az utazást.

Míg az Egyesült Államok majmokkal kísérletezett, a szovjetek kutyákkal. Az 50-es és 60-as években legalább 57 űrkutatásban vettek részt az ebek.

Az első kutyák, Tsygan és Dezik az R-1 IIIA-1 fedélzetén utaztak. 1951. július 22-én elérték az űrt, de a rakéta nem tudott Föld körüli pályára állni. Ők voltak az első emlősök, akik életben maradtak az űrrepülés után.

Lajkát követően 1960. augusztus 19-én a szovjetek még két kutyák küldtek fel, Belkát és Strelkát. Ők voltak az elsők, akik Föld körüli pályára álltak, és élve visszatértek a Földre.

Ham, a csimpánz volt az első állat, amit feladatok végre hajtására képeztek ki.

- 1958. december 13: Gordó, a mókusmajom vízbe csapódás után elpusztult.

- 1959. május 28: Able, a rhesusmajom és Baker, a mókusmajom együtt tették meg a közel 500 kilométeres utat, ami után sikeresen visszatértek.

- 1961. január 31: Ham, a csimpánz volt az első állat, amit feladatok végrehajtására képeztek ki. Megtanulta, hogy karokat kell meghúzni ahhoz, hogy táplálékot kapjon. Az állat sikeresen visszatért.

- 1963. október 18: Felix macskát francia tudósok bocsátották az űrbe, majd sikeresen vissza is hozták.

- 1966. február 22: Veterok és Ugolyok, a szovjetek két kutyája sikeresen tért vissza miután 22 napig keringtek az űrben. Ezt a rekordot csak 1974-ben döntötték meg az emberek.